FIGYELEM!!! Így kell beszéni a követeléskezelővel!!! Intrum Justitia követeléskezelési cég telefonos ügyintézője szerencsétlenségére egy felkészült emberbe futott bele.Videó
A fogyasztó teljesen helyesen járt el. Ha jelzi az MNB (PSZÁF) fele, hogy nem tudott azonosító számot mondani a telefonos ügyintéző, szép kis bünti elé nézhet az Intrum ?
Egyébként vicces azt mondani, hogy tartozása van az ügyfélnek, még ha igaz is esetleg….Ugye az lesz a jogos és követelhető, amit az adós elismer vagy amit a bíróság megítél. Ugyanis nyilvánvaló nem volt közjegyző előtt tett tartozáselismerés, ezért zaklatja a ‘cég” az adóst. Különben simán záradékoltatna és végrehajtana.Azt se felejtsük el, hogy itt nem egyenlő felek kötöttek szerződést! Hanem egy erőfőlényben lévő hitelintézet. Aki tényként leírható, hogy tisztességtelenül járt el!
De akkor nézzük a problémát. Volt pl 100.000,-Ft hitelkerete adósnak, amit nem fizetett vissza egy idő után. Az FMH (fizetési meghagyás) általában mát a többszöröse ennek. Hogy miért? Mert szép kis kamat+késedelmi kamat plusz egyéb díjjak terhelik. Ha a hitelező lenne, akkor jó eséllyel nem hogy fizetési meghagyást nem tudna kibocsátani, hanem vinné a TEK!
És akkor a lényeg. Hitelkártyára és államilag támogatott forintkölcsönre nem terjed ki a 2014.évi XXXVIII törvény. Azaz ezeknek a szerződéseknek a tisztességtelensége “nem lett orvosolva” (nem mintha a többié igen)! Igen, forintos szerződéseknél is gond van az ügyleti kamat változtatását lehetővé tevő ok-listával! Gyakorlatilag egyetlen 1db szerződésnél sem nyertek a bankok a magyar állam ellen!A probléma az, hogy amit a kormány egy tollvonással megtett az a bíróság nem teheti. Ugyanis ha az ok-listát elhagyjuk, akkor az eddig változó kamatozású szerződés Fix kamatozásuvá válna. Mivel nincs mi alapján változzon, ugyanis a tisztességtelen ok-lista nem vált a szerződés részévé.De ugye a bíróság nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt amivel a felek szerződéses akaratát pótolná 1/2010 PK. vélemény. Ezt ugrotta ár kurmányunk a bankok kérésére, mivel a Kúria nem tehette meg.
Tehát az egész szerződés kukás lesz, ha esetleg kérne egy ilyen perben a felperes (Pl. Intrum) jogkövetkezmény levonást, akkor is csak a töke 100.000,-Ft + MNB alapkamat ítélhető meg (jelenleg 1,35%)! Tehát mindjárt nem lesz többszörözve a tartozás. Ha pedig sokáig működött a jogviszony, akkor a befizetett kamatokat is újra kell számolni ? És előfordulhat, hogy a Felperes tartozik Adósnak ? Ezért nem is nagyon mernek jogkövetkezményt kérni, nehogy már Ők fizessenek ?