Karácsony Gergely kihangsúlyozta, hogy “egy forradalmi eszköz, de nem a forradalom maga” a z alapjövedelem, és a bevezetése nagyon komoly szemléletváltozást és széles körű társadalmi párbeszédet feltételez. Még a bevezetése előtt népszavazást kell tartani róla, annak érdekében, hogy legyen politikai és alkotmányos védelme is .Azt javasolta, hogy abban az esetben, ha a baloldali ellenzéki pártok nyerik a jövő évi választást, akkor tartsanak egy két-három éves modellkísérletet az alapjövedelemről: 10-20 ezer fő részvételével és évi 5-10 milliárd forint ráfordítással.
A fejlett országokban már elterjedt nézetBánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője is felszólalt az eseményen, aki felsorolta az alapjövedelem lehetséges pozitív hatásait és azt nevezte a vita lényegének hogy hogyan gondolkodnak az emberről, a méltóságról és a szabadságról, annak résztvevői.
Kijelentette, hogy az egyik oldalon a demokratikus humanisták, míg a másik oldalon az etnikai nacionalista, fajvédő ideológiák képviselői állnak. Szentpéteri Györgyi, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöke azt nevezte a legnagyobb feladatnak, hogy az elképzelést a világ több pontján is vezessék be. Elmondása szerint három lehetséges módszer létezik:
– , az első, amikor az állam maga határozza el a bevezetést, ilyen Finnország és ilyen lehet Skócia is– Belgiumban már létezik a z önkormányzati vagy a megyei szintű bevezetés rendszere , hasonlóra készülnek az Egyesült Államokban, Oklahomában.– a harmadik lehetőség az lehet, amikor privát szervezetek, alapítványok biztosítják az alapjövedelmet.
