Milyen formában és hova kell benyújtani az egyszeri segély megállapítására vonatkozó kérelmet?
Az egyszeri segélyt az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet kérelmezni, és fel kell sorolni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. A kérelem elbírálásához mellékelni kell a rendkívüli körülményeket alátámasztó igazolásokat (pl. a kérelmező nevére kiállított temetési számla, egészségi állapotra, gyógyszerköltségre vonatkozó dokumentumok, stb.). A kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál lehet benyújtani.
Az egyszeri segély évente hány alkalommal állapíthatómeg? Az egyszeri segély a kérelmező számára évente csak egy alkalommal állapítható meg.
Milyen összegben kerül megállapításra az egyszerisegély? Az egyszeri segély összege nem lehet kevesebb 15.000.- forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét (42.750,- Ft). Ezen összeghatárt meghaladó egyszeri segélyt csak rendkívül indokolt esetben az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója engedélyezhet. Rendkívüli esetben akár 85.000 ft-os támogatást is kiutalhatnak!
Az egyszeri segély hogyan kerül kiæzetésre? Az engedélyezett egyszeri segélyt a NyugdíjfolyósítóIgazgatóság utalja a nyugdíj folyósításával azonos módon.
Rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személy részére engedélyezhető-e egyszeri segély?
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, ezért részükre segély megállapítása nem engedélyezhető.
Hogy kell igényelni a kivételes nyugellátás, a kivételes nyugdíjemelés és az egyszeri segély engedélyezését?A kérelmet az igénylő lakcíme szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátás – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz az ehhez rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlőkörülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. Az igazgatási szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel.
