A nagy terv
Az emberek kaptak egy-egy családi házat és egy-egy nagy telket. Fontos, hogy meg tudják művelni a kertet és saját fogyasztásra képesek legyenek élelmiszereket előállítani. Egy részük jól integrálódik, a másik részük rosszul (ők elhagyják a falut). Azt kéne elérni, hogy az odatelepült emberek beilleszkedjenek, termeljék meg azokat a dolgokat, amikre szükség van, növényt és állatot.
Azzal kezdődött, hogy felszántották a területet. Az értéktelen gyümölcsfákat ki kellett vágni. Van egy majorközpont, ott van az irodája a szervezetnek.
Kezdetben vettek napos baromfit, mangalica malacokat. Volt egy kis fóliaház, de le kellett bontani, mert semmit nem ért. Szőlőt Bálint Györgytől, a program gazdálkodási tanácsadójától kaptak 100 tővel, de sajnos az ültetés nem sikerült megfelelően, így alig eredt meg egyik-másik.
A komáromi állami gazdaságtól kaptak 4 tonna vetőburgonyát. Bálint György – jó kapcsolatai révén – szerzett sok vetőmagot. Hétvégenként oktatást tartott: elmondta, hogyan kell beosztani a kertet, hogyan célszerű ültetni, időzíteni a növényeket.
A mangalica volt a legsikeresebb akció. A Rotary Klub pénzéből 20 mangalicát vásároltak, valamint egy tenyészkant. Ezek ellenőrzött, jó helyről származó, fülszámmal ellátott állatok. Hat malacot benn tartottak a majorban (a kannal együtt) 14 malac pedig 14 családnál van. A családokkal olyan megállapodást kötöttek, hogy az első fialásból kötelesek 2 malacot visszaadni a közösbe. Ha minden rendben van, akkor a továbbiakban a többi malac és a koca tulajdonjogát megkapja az, aki gondozza és eteti őket. Családonként fél év alatt 50 ezer forintot hozott a mangalica, így egy év alatt remélhetőleg rendszeres 100 ezer forintot hoz majd. Év végére 100 mangalica anya lesz a faluban, tenyészérett korban.
A vidék új életet nyújt a városban tönkrement egzisztenciáknak, hogy új otthont, új életcélt ad.
