A gyermekeit egyedül nevelő édesanyja éjjel-nappal vele volt, a gyakori epilepsziás rohamok miatt aludni sem nagyon mert, nehogy baj legyen. A család a nehéz anyagi helyzetét kupakgyűjtéssel pótolta. Az ország számos részében gyűjtötték Ricsike javára az üdítős, ásványvizes palackok kupakjait.
A lapunkban megjelent cikk összefogásra sarkallta az embereket. A támogatások jóvoltából sikerült megvenni a speciális betegágyat és egy picivel könnyebbé is vált egy időre az életük. 2018 karácsonya előtt pedig a Szeretem Vásárhelyt Egyesület is segítette a családot. A Vásárhely kincsei című asztali naptáruk bevételéből epilepsziaroham-jelző készüléket vásároltak, kifizették a Tb által támogatott fürdetőszék és állást segítő berendezés önerejét is.
Ricsikének sokszor súlyosbodott az állapota, de a kis harcos sokáig győztesen került ki a küzdelmekből. Néhány hete azonban már tudta az édesanyja, hogy nagyon nagy a baj.
– Július 1-jén töltötte be az én kincsem a 9. életévét. Az állapota sokat romlott, egy hónapja került be a klinikára. Az orvosok nem biztattak már semmi jóval. A tüdeje, a mája és a veséje is felmondta a szolgálatot. Október 5-én reggel fél 7-kor örökre itt hagyott bennünket. Elmondhatatlanul hiányzik, végtelen a fájdalmunk – mondta összetörten az édesanya.
