2021. december 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben a rendelet, amely szerint idén 200 ezer forint lesz a a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege, a garantált bérminimum összege pedig 260 ezer forintra emelkedett. A megállapodással közvetlenül azok a munkavállalók járnak jól, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, közvetett hatás lehet pedig, hogy a többet keresők bére is emelkedhet. Azonban közvetett hatás, hogy számos juttatás, amely kiszámításának a minimálbér az alapja, emelkedik 2022-ben. Ilyen például az az adóalapkedvezmény, amely egyes betegségekkel élők számára jár.
Sokan kapnak olyan juttatásokat, amelynek összege a minimálbérhez igazodik: ilyen a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed maximális összege, mely 280 ezer forintra nőtt. A táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 30-ad része lehet, ez 13 333 forintra nőtt a minimálbér-emeléssel. Az álláskeresési járadék maximális összege is nőtt idén a minimálbérrel, mivel az nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor járadék számításának alapja a fentiek szerint [1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 26. § (1) és (3)-(4) szerint] számított összeg 60 százaléka.
Minimálbér emelés 2022: hivatalos, ennyivel jár több pénz januártól
A minimálbér emeléssel nő az adóalapkedvezmény mértéke is, melyre a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekkel élők jogosultak. Ez 2022-ben havi szinten 10 ezer forint - a minimálbér 5 százaléka - lesz, vagyis éves szinten 120 ezer forint. Bár sokan lennének jogosultak betegségeik alapján a kedvezményre, még mindig kevesen hallottak a 335/2009-es kormányrendeletről. Ez a rendelet sorolja fel azokat a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket, melyekkel ha valaki együtt él, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére. Nem feltetlenül kell viszont a legsúlyosabb problémákra gondolni: a kedvezmény például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is jár, így mindent egybevetve
akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet. A kedvezményt azonban sokan nem használják ki, mivel nem is tudják, hogy jogosultak rá.
A törvény 29/E. §-a szerint "a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az ebben a kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.
A kedvezmény összegének kiszámítása éppen tavaly változott meg: addig az adókedvezmény a törvény szerint havonta a minimálbér 5%-a volt, 2021-től viszont az adóalapkedvezmény a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Az összeg valójában változatlan: hiszen 200 ezer forintnak az 5%-a ugyanúgy 10 ezer forint, mint az egyharmadának (66 666,67 forint) a 15%-a. Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben akár 120 ezer forint is megspórolható. Ráadásul, ha valaki sosem igényelte még, viszont a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor az első összeg ennek a pénznek a sokszorosa is lehet. Ugyanis
Vagyis akár 600 ezer forint is visszajárhat. A visszamenőleges érvényesítést a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével tehetik meg a betegek. (Az elévülési idővel kapcsolatban a törvény így szól: az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.)
Kinek jár?
Az adókedvezmény nem segély, hanem egy engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultság alapján. Azok lehetnek jogosultak, hogy kevesebb adót fizessenek a többi adózónál, akik olyan betegségekben szenvednek, melyeket a törvény súlyos fogyatékosságként határoz meg. A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet összesen 18 olyan betegségcsoportot (ez hétszáz betegséget jelent) határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adóalapkedvezmény, melyeket a leleteik és a betegségek BNO kódja alapján a betegek is azonosíthatnak.
Betegségcsoport megnevezése
Betegség BNO kódja
Betegség megnevezése
1. Hallási fogyatékos
Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés
Kétoldali vezetéses hallásvesztés
Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.
Kétoldali idegi hallásvesztés
Idegi hallásvesztés k.m.n.
Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés
Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.
Egyéb hallásvesztés
Ototoxikus hallásvesztés
Időskori nagyothallás
Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés
Süketnémaság, m.n.o.
Egyéb hallásvesztés
Hallásvesztés k.m.n.
2. Mentális és
Közepes mentális retardáció
viselkedészavarok
Közepes mentális retardáció enyhe viselkedésromlással
Közepes mentális retardáció markáns viselkedésromlással
Közepes mentális retardáció egyéb viselkedésromlással
Közepes mentális retardáció viselkedésromlás nélkül
Súlyos mentális retardáció
Súlyos mentális retardáció enyhe viselkedésromlással
Súlyos mentális retardáció markáns viselkedésromlással
Súlyos mentális retardáció egyéb viselkedésromlással
Súlyos mentális retardáció viselkedésromlás nélkül
Igen súlyos mentális retardáció
Igen súlyos mentális retardáció enyhe viselkedésromlással
Igen súlyos mentális retardáció markáns viselkedésromlással
Igen súlyos mentális retardáció egyéb viselkedésromlással
Igen súlyos mentális retardáció viselkedésromlás nélkül
3. Látási fogyatékos
