"Az alvás olyan fontos a szervezet számára, mint a víz…" Sajnos napjainkban egyre többen küszködnek alvászavarral. Mikor is beszélünk alvászavarról és mi állhat a hátterében?
Ha valaki rosszul alszik, annak nappal és éjszaka egyaránt problémái vannak, ezért az álmatlanság és aluszékonyság egyaránt jelentkezik. Alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki lámpaoltás után félórával még nem alszik, ill. a probléma egy hónapon túl is fennáll.
Az alváshiánynak komoly szervi – és pszichológiai következményei is lehetnek, ezeket csak akkor lehet hatásosan kezelni, ha szorongás áll a problémák hátterében.
Alvási apnoe: középkorú férfiakon az elhízás miatt az ún. alvási apnoe (a garat leszűkül, horkolás alakul ki). A légzésszünet azért veszélyes, mert oxigénhiánnyal jár, szívritmuszavart, esetleg következményes stroke-ot okozhat.
Nyugtalan-láb szindróma: ez alvásfüggő mozgászavar, főként időseken, amikor a beteg alváshoz készül, kellemetlen ingerek érik, meg kell mozdítani a lábát, megvakarni stb. A gyakori ingerek komoly kialvatlanságot okoznak (a háttérben vashiány és fájdalomérző ideg-károsodás áll).
Narkolepszia: fiatal felnőttekre jellemző, a beteg bármikor, bárhol, és bármilyen körülmények között képes elaludni, akár aktív tevékenység közben, ilyenkor beáll az alvásra jellemző tónustalan állapot is. Sokan nincsenek ezzel tisztában, így lustának, függőnek, drogosnak vannak elkönyvelve, nem tudják hogy kezelésre szorulnak. Gyakoriak náluk pl. a tanulási nehézségek.
[LAPOZAS]
Vérvétellel (a melatonin-szint alapján) megállapítható, hogy valaki melyik típus, tehát korai alvó/kelő, vagy éppen fordítva... A szervezet "alvás üzemmódba állásakor" a fény csökkenésével a retina üzen a tobozmirigynek és megnő a melatonin hormon termelése.
Lényegében az ébresztő-rendszer zavara (ún. paraszomnia), vagyis alvás közbeni beszéd, járkálás, ordítás, sikoly stb. A kor előrehaladtával e tünetek csökkennek. Ilyenkor az a probléma, hogy az agy a külső és belső ingerek hatására egyszerre akarja alvásban tartani – és felébreszteni a szervezetet.
A tévé egy stresszforrásról eltereli a figyelmet, és ez éppen az álomba lendülés képtelenségétől való félelem, tehát ebből a szempontból jótékony hatású lehet. Másrészt azonban a zaj, fény nem ideális, tehát alváshoz mégiscsak a sötét és csendes környezet lehet az optimális körülmény.
A belső óra segít, azaz a Föld forgásából adódó cirkadián (napi ) ritmus, mely a vak emberek szervezetében is kifogástalanul működik.
A belső óra az alvás kezdetét (felnőtteken) kb. 23 órára teszi, ekkor lassú hullámú mély alvás áll fenn, hormontermeléssel. Ha ezt a fázist vonjuk meg, pl. a hajnali 2-kor fekvők, az alvás rögtön a felületes alvás periódusával kezdődik, a szervezet azonban ezt nappal – visszaveszi... A legerősebb álmosság hajnali 3-kor és délután 3 körül észlelhető. Az éjszakai műszakok, ügyeletek ezért veszélyesebbek, nem beszélve a gépjárművezetés közben történő elalvásokról.
forrás: MSD Orvosi Kézikönyv