"Az alvás olyan fontos a szervezet számára, mint a víz…" Sajnos napjainkban egyre többen küszködnek alvászavarral. Mikor is beszélünk alvászavarról és mi állhat a hátterében?
Ha valaki rosszul alszik, annak nappal és éjszaka egyaránt problémái vannak, ezért az álmatlanság és aluszékonyság egyaránt jelentkezik. Alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki lámpaoltás után félórával még nem alszik, ill. a probléma egy hónapon túl is fennáll.
Az alváshiánynak komoly szervi – és pszichológiai következményei is lehetnek, ezeket csak akkor lehet hatásosan kezelni, ha szorongás áll a problémák hátterében.
Melyek a leggyakoribb alapbetegségek az alvászavar mögött?
Alvási apnoe: középkorú férfiakon az elhízás miatt az ún. alvási apnoe (a garat leszűkül, horkolás alakul ki). A légzésszünet azért veszélyes, mert oxigénhiánnyal jár, szívritmuszavart, esetleg következményes stroke-ot okozhat.
Nyugtalan-láb szindróma: ez alvásfüggő mozgászavar, főként időseken, amikor a beteg alváshoz készül, kellemetlen ingerek érik, meg kell mozdítani a lábát, megvakarni stb. A gyakori ingerek komoly kialvatlanságot okoznak (a háttérben vashiány és fájdalomérző ideg-károsodás áll).
Narkolepszia: fiatal felnőttekre jellemző, a beteg bármikor, bárhol, és bármilyen körülmények között képes elaludni, akár aktív tevékenység közben, ilyenkor beáll az alvásra jellemző tónustalan állapot is. Sokan nincsenek ezzel tisztában, így lustának, függőnek, drogosnak vannak elkönyvelve, nem tudják hogy kezelésre szorulnak. Gyakoriak náluk pl. a tanulási nehézségek.
