„Ha meghal egy szerettünk, akinek a halálára nem számítottunk, akkor nem egyszerre veszítjük el. Elmúlik az illata a párnákról, nincs, aki vár otthon... Lassan-lassan gyűlik össze sok apró részletből a hiánya. Újra és újra azt hisszük, ez az a nap – amikor egy hiányzó részlet úgy szíven üt, hogy azt gondoljuk, most éreztem át, hogy eltűnt mindörökre –, de aztán jön egy új nap, újabb fájdalommal.”