Közel 10 nemzetközi intézet és központ hosszútávú időjárás előrejelzését gyűjtöttük össze, hogy megnézzük, milyen időjárás várható az energiaárak miatt kritikus 2022/2023-as téli időszakban.
Hét nemzetközi intézet előrejelzése alapján az átlagosnál enyhébb téli időszakra van esélyünk, amiben szinte minden előrejelző intézet egyetért. Különösen az ősz és a tél első fele lehet melegebb, míg a második felében már inkább átlag körüli, vagy azt kevéssel meghaladó hőmérsékletekre számíthatunk,írja az esotanc.hu
Csapadék tekintetében sokkal nagyobb a bizonytalanság, inkább átlag körüli csapadék valószínűsíthető, de mutatnak jelek az ennél szárazabb időszakra, különösen a délkeleti területeken.
Fontos azonban megemlíteni, hogy a La Nina jelensége összetett módon befolyásolja a globális időjárást, így például a gyengébb poláris örvény okozhat erős hidegbetöréseket Európában is.
A neves metoffice a hivatalos brit állami meteorológiai szolgálat. Honlapján elérhető az un. hosszútávú időjárás előrejelzés, amelyet havonta tesznek közzé és három hónapos időszakra jelzi előre a várható időjárást.
Előrejelzésük szerint a ősz és a tél eleje a megszokottnál enyhébb, azaz melegebb lesz. A tél második felében is az átlagosnál kissé enyhébb időjárás várható, de itt a beválás valószínűsége kisebb már. Az őszi időszakban azonban 60-80 százalékos valószínűséggel jelzik előre az átlagosnál enyhébb időjárást.
Csapadék tekintetében kis eséllyel, de van rá esély, hogy a periódus első fele csapadékosabb lesz, azonban a téli időszakban már nem mutatható ki határozott tendencia.
A második időjárás-előrejelző központ az amerikai NASA-GMAO (Global Modelling and Assimilation Office). A hivatal által közzétett jelentés egyetért a brit modellekkel. E szerint kifejezetten enyhe lesz Európában és a Kárpát medencében is az őszi időszak és a tél első fele. Ezt követően azonban inkább átlagos téli időjárásra lehet készülni.
Csapadék tekintetében inkább átlagos időszakot várnak, noha kis eséllyel a november és a december átlag feletti csapadékot hozhat, míg a márciusra inkább a szárazabb jelleg lehet a domináns.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) előrejelzése hasonló a NAS előrejelzéséhez, azonban még egyértelműbb, hogy az átlagosnál lényegesen enyhébb telet jelez előre az előttünk álló hónapokban végig.
Csapadék tekintetében Európában az északi területekre az átlagosnál kissé több csapadék várható, míg a déli területeken inkább az aszály folytatódására mutatkoznak jelek. Ez alapján a Kárpát-medence a két terület határán helyezkedik el.Az előrejelzési térképek szerint nem egyértelműek a csapadék tendenciák a térségre, de a déli, különösen a délkeleti területeken inkább a szárazabb időjárásra van esély, különösen az időszak második felében.
A Japán Japan Agency for Marine-Earth Science and Technology (JAMSTEC) szeptemberi előrejelzése a tél első időszakában a szokottnál egyértelműen melegebb téli időjárást vetít előre. A tél második felében ez az enyhe tendencia némileg mérséklődik, de még fennmarad, majd a tavaszi időszakra lehet átlag körüli a hőmérséklet.
[LAPOZAS]
Csapadék tekintetében a japán számítások a NOAA előrejeléséhez hasonló képet vetítenek előre, azaz a déli területeken inkább az átlagosnál szárazabb jelleg fog dominálni az időszak első felében. Ugyanakkor a tél második felére inkább átlag körüli csapadék várható a modellszámítások szerint.
Az International Research Institute for Climate and Society intézet a Columbia Egyetem és a NASA együttműködésével jött létre kifejezetten a klíma tanulmányozására. Az intézet szezonális előrejelzései nagy megbecsülésnek örvendenek.
Az intézet előrejelzése szerint hőmérséklet tekintetében a 2022/2023-as téli időszak az átlagosnál kifejezetten melegebb lesz, különösen az időszak első felében. A tél vége fele ez az egyértelmű tendencia gyengül, de ennek ellenére a szokásosnál melegebb lehet a tél második fele is.
Csapadék vonatkozásában az IRI nem lát határozott tendenciát a Kárpát-medence térségére, ugyanakkor Európa délkeleti felében ezen a modellen is megfigyelhető a határozott szárazabb jelleg, amit a többi modell is jelez.
MeteoFrande és a Deutsche Wetterdienst (DWD)
A német és francia meteorológiai intézetek szezonális előrejelzései csak korlátozottan elérhetőek (három hónapos időszakra vonatkozóan).
Ez alapján a Meteo-France az átlagosnál enyhébb időszakot jósol az október-december közti időszakra, míg a német DWD határozottan enyhébb őszi és kora téli időszakot jelez előre.
Csapadék tekintetében a francia intézet átlagos, míg a német inkább az átlagonsál szárazabb periódust vetít előre.
Az ECMWF esetében nem világos az összkép. Míg Florence Rabier az intézet vezetője a Financial Times-nak nyilatkozva azt mondta, hogy Nyugat-Európában a november és a december a magas légnyomás miatt az átlagosnál hidegebb időjárást és kevesebb csapadékot hozhat, addig az intézet nyilvános szezonális előrejelzései más képet mutatnak.
[LAPOZAS]
Az Európai Copernicus portálon elérhetőek az ECMWF szezonális előrejelzései. Ez alapján Európa nagyobb részén az átlagosnál melegebb lesz az október-december időszak időjárása.
Ez a modellelőrejelzés azonban még a szeptemberi számításokon alapul, így elképzelhető, hogy azóta újabb adatok indokolják Florence Rabier pesszimizmusát.
A nemzetközi előrejelzések egyértelműen egy az átlagosnál enyhébb telet jeleznek előre Európára vonatkozóan. Ugyanakkor a semleges és negatív közeli NAO adatok utalhatnak arra, hogy Nyugat-Európában esetlegesen hidegebb tendenciák érvényesülnek a kontinens egészéhez képes.
Amire feltétlenül fel kell hívni a figyelmet az az, hogy az idei telet alapvetően a La Nina határozza meg. Statisztikai adatok alapján a La Nina időszakban 65-70% esély mutatkozik egy SSW eseményre.
Normál esetben egy erős poláris örvény az északi-sark közelében tartja a hideg levegőt. A SSW, azaz a Sudden Stratospheric Warming (ami a sztratoszféra gyors felmelegedését jelenti) a poláris örvény meggyengülését eredményezi.
Jellemzően, de nem minden esetben a poláris örvény meggyengülése, vagy szétesése lehetőséget teremt, hogy a sarkközelben felhalmozódott hideg levegő eljusson az alacsonyabb szélességekre is, azaz hidegbetöréseket eredményezhet. Egy ilyen esemény eredményezte például az emlékezetes március 15-i havazást Magyarországon
Az idei évben tehát viszonylag jelentős esély mutatkozik hasonló hidegbetörés kialakulására. Ez nem jelent hideg telet, de van rá esély, hogy időszakos erős hidegbetörések szakítsák meg az átlagosnál enyhébb téli időszakot, amely akár hetekre kemény hideg téli periódust eredményezhet. Természetesen ennek bekövetkezése nem biztos, de a La Nina miatt jobb esély mutatkozik rá.