Az év legerősebb trópusi ciklonja (ideértve a hurrikánokat is) a Csendes-óceán nyugati részén született, és kitartóan nyugat felé tartó Man-gkhut. A jelenleg 5-ös, vagyis legerősebb kategóriájú szuper tájfunban a maximális széllökések elérik a 300-320 km/h-t is. A pályája alapján Luzon (Fülöp-szigetek) északi részén vonul majd át péntek éjszaka és szombaton. Jelentős (több száz mm-nyi) csapadékra, így árvizekre és földcsuszamlásokra kell számítani a térségben; jelentős károk várhatóak.
A helyi hatóságok már elkezdték az evakuációt, az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el, a farmerek pedig versenyt futnak az idővel, hogy még Man-gkhut érkezése előtt befejezzék az aratást. A tájfun a Fülöp-szigetek után is nyugatias pályán marad, de már jelentősen gyengülve érheti el Hon g-Kongot, illetve a dél-kínai tartományokat.
Hurrikán, tájfun, ciklon – mi a különbség?
Jebi tájfun, Gordon hurrikán, Florence hurrikán, Man-gkhut szuper tájfun, Mekunu ciklon. Különböző trópusi ciklon elnevezések, de vajon mi köztük a különbség? Nos, a válasz egyszerűbb, mint gondolnánk. A kialakulásuk helyét leszámítva ezek ugyanolyan trópusi ciklonok.
Még a középiskolai földrajzórákon mindenki megtanulta, hogy a trópusi ciklon egy alacsonynyomású, rendezett cirkulációjú, trópusi vagy szubtrópusi óceánokon keletkező nagy energiájú időjárási rendszer. Frontok nincsenek benne, és számottevő hőmérsékletkülönbség sem. Átmérőjük párszáz kilométer, élettartamuk átlagosan néhány nap.
Keletkezési helyük az 5-30° közötti földrajzi szélességek, és számos feltétel szükséges a létrejöttükhöz:
legalább 26-27 fokos tengervíz a felső 0,5-1 méteres rétegbeninstabil légrétegződésaz Egyenlítőtől való megfelelően nagy távolságalacsony vertikális szélnyírásTrópusi viharnak akkor számítanak ezek a rendszerek, ha a legerősebb széllökések elérik bennük a 63 km/h-t, hurrikánnak, tájfunnak vagy ciklonnak pedig akkor, amikor a 120 km/h-t is meghaladják a széllökések. Hurrikánnak az Atlanti óceán északi felén, a karibi térségben, a Mexikói-öbölben, valamint a Csendes-óceán északkeleti területein keletkező viharokat hívjuk. Ezekért a Miamiban székelő National Hurricane Center a felelős. A Csendes-óceán északnyugati részein kipattanó rendszerek neve a tájfun, ezeket a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) monitorozza. A Csendes-óceánon a dátumválasztó vonal, vagyis nagyjából a 180° keleti hosszúság a határ. Ritkán ugyan de előfordul, hogy egy Mexikótól nyugatra, Hawaiitól délre, délkeletre képződő és nyugatra tartó rendszer átjut a dátumválasztó vonalon, és tájfunná válik. Erre elég kicsi az esély, mert Hawaiitól nyugatra már alacsonyabb az óceán hőmérséklete, és a szélnyírás is megnő, de egyes években – amikor az El Nino jelenség erősebb – előfordulhat. Utoljára például 2014-ben, amikor a Genevieve volt erre képes. Hawaiitól délkeletre keletkezett, hurrikánná erősödött, majd gyorsan gyengült, de átküzdötte magát a dátumválasztón, ahol kedvezőbb feltételek – alacsonyabb szélnyírás és melegebb óceán felszín – fogadták, így gyorsan nagyon erős tájfunná fejlődött. Ciklonnak pedig a déli tengerek trópusi viharait nevezzük, a Déli-Csendes-óceánért az ausztrálok, az Indiai-óceánért az indiaiak felelnek.
