A népesség elöregedése egyre nagyobb nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre, amely sürgeti a szakértőket a reformok bevezetésére. A Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása várhatóan 2040 körül komoly kihívások elé állíthatja a finanszírozást, ami nélkülözhetetlenné teszi a rendszerszintű változtatásokat.
"Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható" – fogalmazott Farkas András.
Különféle reformjavaslatok kerültek előtérbe a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik a járulékplafon bevezetése, a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeinek szigorítása, a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése, valamint az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése. Amennyiben nem történik változás, ennek leginkább az 1973 után születettek láthatják kárát.
"Az eddigi 7-8-9% körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez föl fog menni 10-11-12%-ra a jövőben, és ezt az óriási, több száz milliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek"– részletezte Farkas András. A Nyugdíjas Parlament elnöke viszont úgy látja: a nyugdíjrendszer fenntartható.
"Azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik" – mondta Karácsony Mihály.