Az viszont biztos, hogy ami történik, nem egy hirtelen gondolat Putyin részéről, hiszen hosszas előkészületet igényelt. Etkind úgy véli, hogy a katonai vezetők talán már most szabotálják az elnök bizonyos parancsait, egy ponton pedig fellázadnak. „Ennek ellenére világos, hogy Európa megint átaludt néhány fontos dolgot ugyanúgy, ahogy az első vagy a második világháború előtt”, fogalmaz a szakértő.
Semleges, NATO- és Oroszország-független Ukrajnára volna szükség a történész szerint.
„Putyin Sztálinnal vetekszik a saját fejében”, mondja Alexander Etkind. „Sztálin a világháború győztese, bizonyos értelemben óriási hős. Csakhogy nagy győzelemhez háború is kell”, magyarázza a történész, aki úgy véli, hogy Ukrajnában esélyesen országon belül marad a konfliktus, ahogy a hidegháború idején Koreában vagy Vietnámban történt.
Hibázott még valaki Putyinon kívül?
„Ez a háború teljes egészében Putyin hibája”, jelenti ki Etkind. „Senki sem provokálta ezt. Az ukránok elleni gyűlölet az orosz vezetésben az utóbbi években csak növekedett, ez is része a konfliktusnak. Európai és amerikai részről az egyetlen, amit jobban csinálhattak volna, az az, hogy erősebb védelemmel látják el Ukrajnát, hiszen Ukrajna Németországtól, az USA-tól is kért fegyvereket, de akkor nem válaszoltak neki. Pedig ha megfelelő mennyiségű fegyverrel rendelkezik, az elrettenthette volna az oroszokat. A másik része viszont az, hogy Putyin túlértékelte a hatalmát és erejét, és ez mindig fontos előzménye egy háborúnak. Bár Ukrajnának nem segítettek időben, úgy tűnik, hogy képes az ellenállásra.”
Ukrajna három darabban?
Putyin terveivel kapcsolatban Etkind úgy véli, hogy amennyiben győz a háborúban, szétdarabolja az országot: egy részét annektálja, egy másik részét, Kelet-Ukrajnát egy orosz befolyású szatellit-állammá változtatja, Nyugat-Ukrajna pedig viszonylag független lehetne. Itt van egyébként egy jelentős orosz-ellenes népesség.
HirdetésA NATO-tagság, Etkind szerint, egy következő lépés, amely még a NATO-nak is kihívás volna, hiszen a felvétel esetén Ukrajna volna a második legnagyobb NATO-tagállam. „De ehhez”, jegyzi meg a professzor, „először meg kell nyerni a háborút”.