Meghalt Csáji Attila, a fényművészet úttörője
Életének 86. évében, csütörtökön Budapesten elhunyt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a magyar késői avantgárd és fényművészet kiemelkedő alakja. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjaként, valamint a köztestület korábbi alelnökeként jelentős szerepet vállalt a magyar művészeti élet formálásában. Halálhírét az MMA pénteken közölte az MTI-vel.
Életútja és pályafutása
Csáji Attila 1939. március 21-én született a ma Szlovákiához tartozó Szepsiben. 1948-tól Budapesten élt, ahol művészi képzését Zajti Ferenc festőművész műtermében kezdte. Az 1956-os forradalom után nehézségek közepette folytatta tanulmányait, végül 1964-ben szerzett rajztanári diplomát az Egri Tanárképző Főiskolán.
A magyar avantgárd mozgalom egyik központi figurájaként olyan kiállításokat és művészeti eseményeket szervezett, amelyek a korszak progresszív irányzatait képviselték. Nevéhez fűződnek a balatonboglári kápolnatárlatok, a "Szürenon" kiállítások, valamint a magyar avantgárd művészet lengyelországi bemutatói. E tevékenységei máig ható művészettörténeti jelentőséggel bírnak.
A fény és a tudomány találkozása
A hetvenes évektől Csáji Attila a fény művészi felhasználásának lehetőségeit kutatta. A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) támogatásával dolgozott lézeres technikákon Kroó Norbert fizikussal együtt. 1979-ben kidolgozta az úgynevezett szuperpozíciós módszert, amelyet 1980-ban szabadalmaztattak.
Nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy az MIT Center for Advanced Visual Studies (CAVS) tagjává választotta. Fénykalligráfiáinak sorozata világszerte bemutatásra került, és az Egyesült Államokban is elismerés övezte kutatásait.
Művészeti teljesítménye
Csáji Attila festészeti és fényművészeti alkotásai jelentős helyet foglalnak el a nemzetközi és hazai gyűjteményekben. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, valamint olyan neves intézményekben, mint az MIT vagy a szöuli Kortárs Művészeti Intézet.
Elismerések és díjak
Munkásságát számos díjjal ismerték el:
- 2009: Munkácsy Mihály-díj
- 2015: Prima díj és Magyarország Érdemes Művésze díj
- 2018: Magyarország Kiváló Művésze díj
2011-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2011–2014 között pedig alelnökként tevékenykedett.
Öröksége
Csáji Attila életműve a művészet és a tudomány határainak tágítását hirdeti. Lézerinstallációi, hologramjai és festményei a hagyományos technikák és a modern technológia ötvözésével úttörő jelentőségűek. A 2015-ben megrendezett Fényút című kiállítása a művész egyedülálló, sokszínű alkotói világát tárta a közönség elé.
Csáji Attilát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Az ő nevéhez fűződő alkotások, kiállítások és újítások örökre a magyar művészet meghatározó részei maradnak.
