a vércsoport-azonosság mellett fontos a testméret- és az immunológiai kompatibilitás is.
A tüdőátültetéshez nagyon sok szempontnak meg kell felelnie egy páciensnek: nem mindegy, milyen állapotban van, kibírja-e a műtéttel, a kezelésekkel járó terhelést a veséje, a szíve, de az sem, hogy volt-e daganatos betegsége, milyen állapotban vannak az izmai, a csontozata, van-e jelentős túlsúlya. (Ezek a műtétet követő felépülésnél bírnak fokozott jelentőséggel.)
Amíg egy beteg a listán van, az orvosi team folyamatosan nyomon követi az állapotát, és az aktuális értékeknek megfelelően változtatják a szükséges kezeléseket. A legtöbben otthonukban töltik a várakozási időt, de aki olyan rossz állapotban van, hogy már nem bocsájtható otthonába, a műtétet kórházban kell kivárnia.
Ez lehet a helyzet a Covid-19 miatt tüdőátültetésre szoruló páciensekkel, köztük az olimpiai bajnok tornász Csollány Szilveszterrel is.A várólistára a betegeket állapotuk súlyosságának figyelembevételével sorolják be, vagyis azok, akik aktuálisan a legrosszabb kilátásokkal számolnak, intenzív osztályos kezelést kapnak, esetleg lélegeztetőgépen, vagy akár műtüdőn vannak – ennek működéséről itt írtunk –, megelőzik a stabil állapotú betegtársaikat.
Alapesetben, tehát, amikor nem egy géppel lélegeztetett beteg életmentő operációjáról van szó, hanem olyasvalakiről, aki maga egyezik bele a transzplantációba, az orvosok a páciens lelki teherbíró képességét és azt is megnézik, mennyire képes az együttműködésre. Ennek felmérésére pszichológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatot is végeznek, hiszen a szervátültetés esetében nem egy egyhetes kórházi tartózkodásról, majd gyors lábadozásról van szó, hanem heteken, akár hónapokon át tartó kórházi kezelésről, amit egy egész életen át tartó utógondozás követ.
