II. Erzsébet temetése véget ért, és talán a legutolsó pillanatok voltak a legszomorúbbak. Amikor a királynő koporsóját a földbe helyezték, egy rejtélyes férfi tűnt fel, és gyönyörű zenét kezdett el játszani.
Azonban nem véletlen, hogy övé volt a végső búcsú szerepe. A férfi neve Paul Burns, és különleges kapcsolat fűzte Erzsébet királynőhöz. Az uralkodó nagyon szerette a zenéjét, ezért az utolsó évben ez a férfi volt, aki minden reggel ébresztette a királynőt úgy, hogy az ablaka alatt játszott 15 percet.
Most az ő játéka jelezte a szertartás végét. Burns zenélés közben lassan sétált kifelé a teremből, a zene folyamatosan halkult el, ezzel is szimbolizálva az elmúlást.