Egy óvónő gondolatai a rendszerhibáról:
"A mostani óvodabusz tragédia tipikus "megoldjuk okosban" történet.
Önkormányzat pályázik gyermekek szállítására buszra. Eu-s forrásokból megvehették.
A többit meg intézték ügyesben.
Nem kell pedagógus, mert neki a túlmunkáért, a munkaköri leíráson túli dolgokért fizetni kell.
Amúgy is, akkor ki lenne az intézményben a gyerekekkel? Nem vesznek fel senkit, mindenkinek fizetni kell.
Közmunkás van mindenhol, mindenre is jók. Buszt vezetni is akad.
Csak azt nem tudja, nem is tudhatja az az ember, hogy több gyermekkel, állandóan változó létszámmal milyen szabályok vannak.
Nem is dolga.
Mégis ő most az egyetlen gyanúsított.
A fenntartónak, a busz üzemeltetőjének lett volna kötelessége kísérőt biztosítani, aki figyel arra, hányan szálltak fel-le, és út közben is segít, ha szükséges.
Mert hatalmas balesetveszély, ha a sofőr nem az utat, hanem pl. a veszekedő, vagy síró gyerekre hátrafordul.
Ami meg megtörtént, az a legrémesebb rémálom. Elképesztő, hogy ilyen megtörténhetett. A kicsi lány a rendszer áldozata."
Mellé egy komment:
"A még rosszul működő demokratikus országokban is – mint mondjuk Mali vagy Ecuador - ilyen esetben nem az érintett miniszter mond le azonnali hatállyal, hanem az egész kormány, és a miniszterelnök arrafelé bízik benne, hogy a büntetőjogi felelősség nem fog megállni vele szemben.
