2018. június 21. A jelenleg még adómentes juttatások és az egyes meghatározott juttatások nagy része jövedelemként adózhat majd 2019-ben – derül ki a parlamenthez már benyújtott javaslatból. A cafeteria így lényegében megszűnhet, illetve néhány elemre (kiemelten a SZÉP-kártyára) korlátozódhat.
Sajátos foglalkoztatáspolitikai üzenetet hordoznak a következő évi adótörvények – írtuk meg. Cikkünkben táblázatba szedtük a további fontos változtatásokat is. A felsorolásban szerepel a cafeteria is, de ezzel a témával érdemes részletesebben foglalkozni. A 2017-es brutális átrendezés után ugyanis nem sokat pihentek a jogalkotók, jövőre ismét durván belenyúlnak a béren kívüli juttatások rendszerébe. Gyakorlatilag felszámolják.
A béren kívüli juttatás 2019-ben kizárólag a már korábban átalakított SZÉP-kártya lesz – az ideinél valamivel magasabb adó mellett (a készpénzt, ami 2017-ben került meglehetősen érthetetlen módon a rendszerbe, most kivették). A SZÉP-kártyát eszerint 2019-ban az idei 34,22 százalékkal szemben 34,5 százalékos elvonás terheli majd (akit a részletek érdekelnek, itt olvashat róla).
A pénztári juttatás, de a lakáscafeteria is a múlté lehetA béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokra marad a jelenlegi 40,71 százalékos adó (a köznyelv ezt is cafeteriának nevezi, a cégek is így alkalmazzák, csak éppen többe kerül). A szigorítás nem az elvonást, hanem az ebben a kategóriában adható juttatások körét érinti. Nem is kicsit. Ezt elsőre nem annyira könnyen érthető módon érik el. Hatályon kívül helyezik ugyanis azt a rendelkezést, amelynek alapján a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat magasabb, de a munkabérnél még mindig sokkal alacsonyabb adóteher mellett korlátlanul lehetett biztosítani.
Hogy egészen világossá tegyük: ugrik a cég által biztosított iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet vagy akár az Erzsébet-utalvány. Ezek semmiképpen sem lehetnek a cafeteria részei, a rájuk szánt összeget munkabérként lehet kifizetni (ezzel persze alaposan elolvad a pénz). Durva számításunk szerint a mintegy 10 ezer forintos bérletpénz 7,7 ezer forintra csökken. Szerencsés esetben lehet akár több, de kevesebb is. Ez a munkáltatótól függ, de gyanítjuk, hogy a dolgozóknak jutó kisebb összeg lehet majd általános. (Erről reményeink szerint rövidesen lehet majd némi képünk – lásd keretes írásunkat!).
A Pénztárszövetség többször fejezte ki reményét azzal kapcsolatban, hogy sikerül növelni a pénzári juttatások munkáltatói támogatását. A vége (legalábbis a benyújtott javaslat szerint) az lett, hogy még a mostani sem marad meg. Az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárakba a cégek egyes meghatározott juttatásként csak célzott szolgáltatásra fizethetnek. Ezzel tehát nem az egyéni számlákat lehet hizlalni (azokra egyetlen forint sem juthat). A pénztártörvény szerint a célzott szolgáltatásra a munkáltató által fizetett teljes összeg adománynak minősül.
A törvény pontosan felsorolja, mit adhatnak a cégek a SZÉP-kártyás pénznél magasabb, de a munkabérnél alacsonyabb adó mellett. A célzott pénztári támogatás mellett idetartozik a telefon-, illetve netköltség fedezése, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül azonban továbbra is az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.
