Az orosz elnök fegyverletételre és hazatérésre szólította fel az ukrán fegyveres erők tagjait. Az esetleges vérontásért az "ukrán rezsimet" tette felelőssé. Kijelentette, hogy Oroszország haladéktalanul válaszolni fog, ha valaki kívülről beavatkozik az ukrajnai helyzetbe. Leszögezte: Oroszország nem fogja megengedni, hogy Ukrajnának atomfegyvere legyen.
A katonai művelet jogi alapjául Putyin szerint a Moszkva által kétfőn elismert délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok segélykérelme, a velük megkötött barátsági és együttműködési szerződés, a katonai erő alkalmazására való orosz szenátusi felhatalmazás és az ENSZ-alapokmány 7. fejezetének 51. cikke szolgál.
"A mai események nem azzal állnak összefüggésben, hogy meg szándékozzuk sérteni Ukrajna és az ukrán nép érdekeit, hanem azzal, hogy megvédjük magát Oroszországot azoktól, akik túszul ejtették Ukrajnát és megpróbálják felhasználni országunk és népe ellen" - mondta Putyin.
Az orosz katonai fellépést "önvédelemnek" nevezte az Oroszország ellen létrehozott "fenyegetésekkel" és "a jelenleginél is nagyobb csapás ellen". Megértést és együttműködést kért az orosz lakosságtól. Mint mondta, Oroszország továbbra is az egyik legerősebb nukleáris hatalom, így egyetlen potenciális agresszornak sem lehetnek kétségei afelől, hogy teljes vereséget szenved ellenében.
Szerda éjjel a szakadárok segítséget kértek Putyintól
Segítségért fordult Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz a Moszkva által függetlennek elismert két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság vezetői az ukrán fegyveres erők "agressziójának" elhárításához. Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be újságíróknak szerda éjjel Moszkvában.
Gyenyisz Pusilin donyecki és Leonyid Paszecsnyik luhanszki vezető a Putyinnal hétfőn aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés alapján kért támogatást. A levélben megfogalmazott katonai segítségkérést a polgári áldozatok és a Donyec-medencei humanitárius katasztrófa elkerülésének szükségességével indokolták, valamint azzal, hogy Kijev szerintük a konfliktus erőszakos eldöntésére törekszik.
Pusilin és Paszecsnyik azzal vádolta meg Kijevet, hogy növeli katonai jelenlétét a demarkációs vonalnál, miközben átfogó, így katonai támogatást kap az Egyesült Államoktól és más nyugati államoktól.
Ismételten veszélyforrásnak nevezte a NATO keleti bővítését és a szövetség katonai infrastruktúrájának közeledését az orosz határok felé. Nehezményezte, hogy a NATO harminc éve elutasítja Oroszország tárgyalási kezdeményezését az egyenlő és oszthatatlan európai biztonság elvéről.
