Kint hideg van, nagyon hideg. A budakalászi temetőben pedig fájdalmas csönd. Koszorúk, virágok, kisírt szemek.Művész úr, ez így nagyon igazságtalan!Önnek ugyanis még rengeteg teendője lett volna ezen a világon. Fel kellett volna nevelnie a kislányát, fogni a fiai kezét és később unokázni napestig. Jókat enni, nevetni, szeretni. Helyette fehér virágok és kisírt szemek mindenütt.Szólnánk, hogy ezt a jelenetet vegyük újra, mondjuk onnan, hogy elindul az autójával. De sajnos nem maradt több film…Emlékszik? Többször is elmesélte, hogy 2004-ben mennyire megviselte, hogy a jó barátja, Bubik István végzetes autóbalesetet szenvedett. Ő is szerette a zenét, ő is bohém volt. És azt is tudom, mennyire sajnálta Kaszás Attilát meg Selmeczi Rolandot, akikkel együtt játszott a Kútfejekben.A többit sajnos tudjuk…
Művész úr, ez így nagyon igazságtalan!Ki fogja ezek után megszólaltatni Shrekket? Ki fog kijárni az MTK meccseire szurkolni. Ki fog nagyokat nevetni a tévében és ki fog leülni zongorázni csak úgy, a barátok kedvéért?Pedig évek óta mondogatta, hogy többet kellene pihennie. Csak hát a fránya pénz. A pihenés helyett színház, film, szinkron, haknik. Rohanás, ÁFA-s számla, nyugta, hitel.Azt is mesélte, az életében talán egyszer keresett igazán jól. Még fiatalon, amikor kiment Hollandiába és egy ötcsillagos szállodában egy hófehér zongorán játszott a gazdag vendégeknek. Az ötórai tea idején, majd este három órácskát. És harmincszor többet keresett egy hónapban, mint a színházban.Képzelje, L. L. Junior könnyes szemmel mesélte, hogy amikor a kisfiát halálra gázolta egy autó, szinte az elsők között ön hívta fel telefonon és csak annyit mondott: barátom, maradjunk most kicsit csendben. És csendben maradtak, perceken át.Művész úr, ez így nagyon igazságtalan!