Ma van a méhek világnapja, hiszen már a méheknek is van világnapja – mert vészesen fogy a világ méhállománya, márpedig a hasznos beporzók hiánya kihalásra ítélné az epret, almát, mandulát, paradicsomot, paprikát, kávét, kakaót, csak hogy néhány példát említsünk az érintett 87 alapvető haszonnövényünk közül.
A méhek létét világszerte veszélyezteti a növényvédő szerek túlzott használata, az intenzív, monokultúrás mezőgazdaság, a terjedő invazív kórokozók, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a túlfogyasztás, a biológiai sokféleség csökkenése – márpedig haszonnövényeink több mint 75%-ának termésátlaga vagy minősége függ a beporzók áldásos tevékenységétől.
Tények• 4-ből 3 haszonnövény függ a beporzástól;• 87 alapvető haszonnövényünk – többek között az alma, az eper, a paprika, a hagyma, a búza, a kávé és a kakaó – termése függ a beporzástól;• egyetlen háziméh napi 7000 virágot látogat meg átlagban, és ahhoz, hogy a kolónia (vagy az ember) 1 kg tápláló mézhez jusson, 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport;• évente 1,6 millió tonna mézet állítanak elő csak a nyugati mézelő méhek;• 20 000 vadméhfaj ismert a világon.
Nemcsak a házi és a vad méhek játszanak fontos szerepet a beporzásban, jut némi szerep a madaraknak, denevéreknek, pillangóknak, bogaraknak is – virágról virágra repülve, ugrálva vagy mászva termékenyítik meg élelemnövényeinket is.
FELBORUL A TÁPLÁLÉKLÁNC?A beporzók száma az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent, és a negatív tendencia elsősorban az emberi tevékenység következménye. A beporzás visszaesését nem csak az emberek sínylik meg. A mókusoknak például nem lesz elég mogyorójuk, a bogyóevő madaraknak elég bogyójuk stb. – és ha emiatt ezek száma is csökken, akkor a rájuk vadászó húsevő fajok létszáma is visszaesik. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha akadozik a beporzás.
