Kásler Miklós egyetértett azzal, hogy elképesztő nemzetközi számokat lehet látni a járvány terjedését illetően. Az omikront Afrika déli részén, november végén fedezték fel, írták le elsőként, és az azóta eltelt 5-6 hét alatt gyakorlatilag egész Európában, az Egyesült Államokban, Indiában és Izraelben teljesen kiszorította a delta variánst, és az érintett országokban, kontinenseken az esetek több mint 50 százalékát adja.
„Jellemzi a rendkívüli gyors terjedés Angliát, Hollandiát, Belgiumot, Franciaországot, ahol az elmúlt napokban már napi 330 ezer új fertőzöttet mutattak ki, ami rendkívüli terjedési sebességre vall” – mondta az Emmi vezetője.
Magyarországon az itthoni helyzet alapján, továbbá, hogy milyen mértékben emelkedik a szennyvízben a vírustartalom, hogy az utolsó napokban 1-ről 1,4 százalék környékére emelkedett az úgynevezett R-szám (vagyis egy ember hány további embert fertőz meg), az látható, hogy január 1-je és május 1-je között várható az omikron okozta következő hullám. Ennek során a napi fertőzések száma elérheti, sőt, meghaladhatja a 13 ezret.
– fogalmazott Kásler Miklós, hozzátéve: abban az esetben lehetnek ezek a számok, ha nem jön egy újabb mutáns, illetve nem tudjuk az átoltottságot ebben az időtartamban jelentősen növelni.
Az egészségügyi ellátórendszer ennél nagyobb terhelést is kibírt már – húzta alá az emberi erőforrások minisztere, emlékeztetve, hogy Magyarországon soha nem fordultak elő olyan esetek, mint például Lombardiában, New Yorkban, vagy legutóbb Németországban, hogy átmenetileg megszüntették a daganatos betegek ellátását. „És majdnem teljes biztonsággal mondom, hogy ez nem is fog előfordulni” – mondta.
Magyarország kiválóan teljesített
A tárcavezető kivételesen eredményesnek nevezte a hazai oltási programot, ugyanis Magyarország a legelsők között ismerte fel, hogy a második hullámot csak járványügyi intézkedésekkel nem lehet megszüntetni. Megszülettek ugyan november 11-én a korlátozó intézkedések, mert még nem voltak akkor vakcinák. Bár Magyarország azonnal megrendelte a nyugat-európai vakcinákat, miután tapasztalható volt, hogy sem időben, sem mennyiségben nem szállítják a megrendelt készítményeket, „rendkívül határozottan és gyorsan, azóta a legtöbb ország által elismerten”, keleti vakcinákat is rendelt – idézte föl Kásler Miklós.
„Amikor itt volt a WHO európai igazgatója, vagy a WHO főtitkára, rendkívül elismerően nyilatkoztak Magyarország döntéséről, hogy sem politikai, sem a gazdasági, sem semmilyen más érdeket nem vett figyelembe, csak a betegek javát” – fogalmazott. Kásler Miklós szerint mondható, hogy Európában a legelsők között kezdődött el 2020. december 26-án a vakcináció, majd májusra Magyarország volt az egyetlen olyan ország, amely fölösleges vakcinával rendelkezett, tehát mindenki, aki akarta, beoltathatta magát, sőt, azóta is folyamatosan, a különféle típusú vakcinák közötti választási szabadságról nem is beszélve.
Ugyancsak rendkívül gyorsan és határozottan lépett Magyarország, igaz, akkor már a hazai kutatási eredmények egy része rendelkezésre áll, amikor Európában legelőször engedélyezték a harmadik oltást. „Tehát Magyarország kiválóan teljesített” – ismételte meg.
Kásler Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány lefolyását, illetve a végkifejletet rendkívüli mód befolyásolta nemcsak az életkor, hanem a társbetegségek jelenléte is. Erre vonatkozóan is van egy magyar kutatás, aminek az a végeredménye, hogy a diabétesz, a hipertónia, a szívelégtelenség, az infarktus, a krónikus tüdőbetegségek a fertőzési rátát nem befolyásolják lényegesen, de a halálozás rizikóját négyszeresére növelik. A diabétesz esetében különösen érdekes és furcsa egyúttal, hogy az időseknél ez a rizikó „csak” másfél-kétszeres, a fiatalabb korosztályok cukorbetegei esetében azonban akár 15-16-szoros is lehet – tette Kásler Miklós.
