Egyre több országban és az Európai Unióban is egyre hevesebb vita bontakozik ki a gáztűzhelyek betiltásával kapcsolatban.
Bár a tervet eredetileg azért szorgalmazták, hogy csökkentsék a szén-dioxid kibocsátást és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, mostanra egyre több ellenérve is felmerült.
Az energiahatékonysággal foglalkozó nem kormányzati szervezet, a CLASP, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) és a Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet (TNO) által készített tanulmány szerint a gáztűzhelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a beltéri levegőszennyezéshez. A gáztűzhelyek ugyanis túllépik a levegőminőségi irányelveket, és növelik a gyermekkori asztma kialakulásának kockázatát.
A kutatás rámutatott, hogy a megfelelő szellőzés hiányában a gázfőzés során jelentősen megnő a nitrogén-dioxid (NO2) és más káros szennyező anyagok kibocsátása, amelyek negatív hatással lehetnek az egészségre. Az ilyen szennyezés a lakóhelyeken belül is komoly problémákat okozhat.
Az EU-n belül már megfogalmazódott az a terv, hogy 2025-től betiltsák az új gáztűzhelyek telepítését az új építésű lakóépületekben, és 2030-tól pedig az összes lakóépületben. Az intézkedés célja a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.
Azonban az ellenzők szerint a tervezett betiltások túlságosan nagy terhet rónának a lakosságra, és alternatív fűtési módszerekre lenne szükség előbb, mielőtt a gáztűzhelyeket teljesen kitiltanák.
A vitát tovább bonyolítja az is, hogy a gáztűzhelyek használata sok országban hagyományosnak számít, és a lakosság jelentős része még mindig ezeket preferálja. Emellett a gázfőzésnek az energiaellátás megbízhatatlanságával és az áramszünetekkel szembeni ellenállás is szerepet játszik.
A gáztűzhelyek betiltásának kérdése tehát komplex és vitatott, és további társadalmi, környezeti és gazdasági tényezők szempontjából is fontos döntéseket kell hozni annak érdekében, hogy hatékony és fenntartható megoldások szülessenek.