Valószínűleg hiába kutatna a drágábban értékesíthető régi bankjegyek után otthonában, nem fog ilyeneket találni. Az embereknek még mindig számos 200 forintos bankjegye van, amelyeket eddig nem váltottak vissza, így meglehetősen elterjedtek.
Sokan laikusok azt gondolhatják, hogy óriási vagyont tartanak a kezükben, de a komoly gyűjtők számára csak a 1946 utáni forintok hibátlan, felhajtott és makulátlan példányai érdekesek. Ezek azok, amelyek esetleg akár húsz- harmincszoros áron is elkelhetnek egy hajtott, kopott bankjegyhez képest - mondta Lővey Béla, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének (MÉE) munkatársa a 24.hu megkeresésére.
A hvg.hu korábban beszámolt arról, hogy tavaly két 200 forintos bankjegy, amelyek 2007-ben kerültek forgalomba, közel egymillió forintért keltek el. Ennek hatására sokan elkezdték keresni a régi bankjegyeket otthonaikban, de valószínűleg nem ezekből fognak meggazdagodni.
Lővey Béla szerint az ár a kereslet és a kínálat függvénye, tehát nemcsak a bankjegyek ritkasága, hanem az is meghatározza az árat, hogy hányan gyűjtik azt a területet, és mennyit hajlandóak fizetni egy hibás példányért. Az állapot is kulcsfontosságú, és az említett 200 forintosok az utolsó év, utolsó kiadott sorozatának darabjai, hibátlan állapotban. Ezen kívül az említett sorozatban csak kevés darabot adtak ki, mivel megszüntették a címlet gyártását.
Lővey Béla hangsúlyozza, hogy az eltett bankjegyek várható értéke valószínűleg csak akkor fog jelentősé válni, ha hibátlan, felhajtott példányokról van szó. Az ilyen típusú bankjegyek iránt várhatóan növekedni fog a kereslet. Azonban, ahogy az más befektetések esetén is igaz, a múltbeli hozamok nem garantálják a jövőbeli teljesítményt.
Az MÉE szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy egyre többen kezdenek érdeklődni a forint pénzrendszer gyűjtése iránt, mivel úgy vélik, hogy a jövőben a forint területét az euró bevezetése miatt lezárt területnek tekintik. A forint bankjegyek gyűjtése között egyre népszerűbb a szériaszámok szerinti gyűjtés is. A határon túliak közül is azok érdeklődnek főként az 1946 utáni forintok iránt, akik magyar származásúak, de vannak, akik az euro előtti országok nemzeti pénzeit is gyűjtik, és bíznak abban, hogy Magyarországon is bevezetik az eurót.
[LAPOZAS]A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatta, hogy a bankjegyek és érmék numizmatikai értékkel történő kereskedése a világ számos országában, így Magyarországon is széles körben elfogadott és legális tevékenység. Azonban az adózási részletszabályokkal kapcsolatban még nem kaptak választ a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).
Az MNB arról is tájékoztatott, hogy az ilyen bankjegyek és érmék névértéke felett történő értékesítése ÁFA-köteles. Az MNB azt is említette, hogy az 2009. november 15-én bevont 200 forintos bankjegyekből egykor közel 50 millió darab volt forgalomban, és ezekből a bevonás óta 13,9 millió darab (kb. 2,8 milliárd forint értékű) bankjegy még mindig nem került vissza az MNB-be.
Az MNB hangsúlyozza, hogy nem minden 200 forintos bankjegy rendelkezik numizmatikai értékkel, és az emberek általában kevés figyelmet fordítanak a bevont bankjegyek átváltására, különösen, ha az értékük alacsonyabb. Az MNB 2029. november 16-ig váltja vissza a papír 200 forintosokat fém 200-asokra, így aki még otthon tartja ezeket, garantáltan hozzájuthat pénzükhöz még több mint öt évig.