Ritkaság és Állapot: A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének munkatársa, Lővey Béla elmondta, hogy az 1946 utáni forintok közül csak a hibátlan állapotú, hajtatlan bankjegyek iránt van igazi kereslet. Ezek az úgynevezett Uncirculated állapotú bankjegyek, amelyek sosem kerültek forgalomba, így makulátlan állapotukat megőrizték.
Kereslet és Kínálat: A bankjegyek piaci értéke a ritkaságuk mellett az irántuk mutatott kereslettől is függ. Ha egy adott bankjegy nagyon ritka, és sok gyűjtő szeretné megvásárolni, az ára jelentősen megemelkedhet. Ez különösen igaz azokra a sorozatokra vagy kibocsátásokra, amelyek rövid ideig voltak forgalomban.
Példányszám: A különleges kiadású vagy ritka sorszámú bankjegyek, mint például az utolsó sorozatok vagy azok, amelyek speciális betűjellel jelölték a kibocsátás végét, szintén jelentős többletértékkel bírhatnak. A 2007-es, 200 forintos bankjegyek esetében például az FD betűjellel jelölt utolsó kiadás különösen értékes.
[LAPOZAS]Kollekció Értéke: A gyűjtők gyakran teljes sorozatok gyűjtésére törekednek, így egy-egy hiányzó darab akár extrém áron is kelendő lehet. Ez különösen igaz a ritkább, kevés példányszámban kibocsátott bankjegyekre, amelyek betölthetik az albumban maradt üres helyeket.A jegybank az egymillió forintért elkelt kétszáz forintosokkal kapcsolatban kérdésünkre közölte, a 2009. november 15-én bevont 200 forintos bankjegyekből egykor közel 50 millió darab volt forgalomban, ebből a bevonást követően 13,9 millió darab (kb. 2,8 milliárd forint értékű) bankjegy még a mai napig sem érkezett vissza az MNB-be.
Jogszabályi Környezet: Az MNB tájékoztatása szerint a bankjegyek és érmék névértéke feletti értékesítése ÁFA-köteles tevékenység, ami befolyásolhatja a gyűjtői piacot. Emellett a numizmatikai érték alakulását az állami szabályozások is befolyásolhatják, például a kibocsátás megszűnése vagy az átváltási lehetőségek megszorítása.