Bemutatkozás

MindenEgybenBlog

Mindenegyben blog , mint a nevében is utalunk rá, minden benne van, ami szem-szájnak ingere.
Kedves böngésző a napi fáradalmaktól meg tud nálunk pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni.
Mindenegyben blog -ban sok érdekes és vicces képet találsz. Ha megnyerte a tetszésedet csatlakozz hozzánk.

Rólunk:
Mindenegyben blog indulási időpontja: 2012. március
Jelenleg két adminja van a blognak: egy fiú és egy lány.
Kellemes böngészést Mindenkinek!

Hírek
Amit a munkások láttak az egyik kórház ablakán, arra nincsenek szavak! Azonnal segíteni akartak!
Mindenegyben Blog - 2022. február 17. (csütörtök), 09:10

Amit a munkások láttak az egyik kórház ablakán, arra nincsenek szavak! Azonnal segíteni akartak! (1. oldal)

Hirdetés
Hirdetés
2022 feb 17

Vivian Keith csak két éves volt, mikor az orvosok leukémiát diagnosztizáltak nála. Az élete már ilyen korán megváltozott, kórházi látogatások és kínzó kemoterápiás kezelések sorozatává vált. De ekkor történt valami olyan, ami a kis Vivien szívét felvidította.

Közvetlenül a kórház mellett egy építkezés zajlott, ahol Travis Barnes és Greg Combs építőmunkások dolgoztak egy acél állványzaton. Vivian gyakorlatilag odatapadt az ablakhoz és onnan csodálta a nyüzsgést, mely őt a sivár egyhangú napjaiban boldoggá tette.

Hirdetés
[ ]

„Minden reggel ébredés után Vivian az ablakhoz ment, hogy megnézze, mi történik az építkezésen, és integetni a munkások felé” meséli az édesanyja, Ginger. „És addig integettünk, míg valaki vissza nem integetett”. Ez az integetés később napi rituálévá vált.

Aztán Vivian egyik reggele elég rosszul indult. De attól függetlenül, hogy nagyon rosszul érezte magát, ragaszkodott hozzá, hogy odamehessen az ablakhoz, és integethessen a távoli idegeneknek. De ahelyett, hogy most visszaintegettek volna, Travis és Greg egy acélgerendára nagy betűkkel egy üzenetet írtak fel a kislány részére: „Gyógyulj meg hamar”.

De ez még nem volt minden: a hónapokig tartó oda-vissza integetés után Travis és Greg úgy döntött, hogy meglátogatják a kislányt a kórházban, hogy találkozzanak az ő kis rajongójukkal.

„A saját gyermekeimre gondoltam, és arra, hogy milyen értékes is az élet” mondta Travis Barnes könnyes szemmel. „Nagyon felemelő érzés, hogy egy ilyen egyszerű dologgal mekkora boldogságot tudunk okozni”.

Az ezt követő napokban Vivian továbbra is az ablaknál töltötte a reggeleket a szokásos integetéssel. De ekkor már nem idegenek, hanem barátok köszöntek neki vissza. Ráadásul a két ember látogatása és hatalmas szeretete megnövelte a kislány esélyeit a gyógyulásra. Csodálatos!

A cikknek még nincs vége, lapozz!
Kapcsolódó cikkünk
Az arogáns szülők úgy megalázták a nagyapámat a saját éttermében ,hogy sírva fakadt - de a karma 20szorsan visszaadta Amerikai vagyok, és minden nyáron Balatonra jövök, hogy segítsek a magyar nagyszüleim kis éttermében. Az étterem egy hangulatos, családias hely, ahol a helyiek és a turisták egyaránt élvezhetik a finom magyar ételeket. Az étterem már évtizedek óta működik, és az itteni emberek számára szinte második otthonként szolgál. Nyáron én is segítek nekik, főzök, felszolgálok, és élvezem, hogy együtt lehetek a családommal. Egyik délután, körülbelül 4 óra körül, belépett egy turista család: egy anya, apa és a kisfiuk. Azonnal észrevettem őket, ahogy hangosan és türelmetlenül várakoztak, miközben a többi vendég nyugodtan fogyasztotta az ételt. Anya: „Éhesek vagyunk!” Én: „Sajnálom, asszonyom, de most zárva van a konyha, és 19:30-tól újra nyitunk. Jelenleg csak italokat szolgálunk fel.” Anya: „A konyha zárva van, de Ő eszik!” – mutatott a nagyapámra, aki éppen a szokásos helyén, a sarokasztalnál ebédelt. A nő gúnyos arccal nézett ránk, miközben a nagyapámra pillantott. Anya: „Adnak asztalt, vagy sem? És adjanak már WIFI-t!” Én: „Sajnálom, de a WIFI csak a személyzet számára van.” A kisfiú ekkor elkezdett hangosan kiabálni, miközben futkározott az étterem terében. A bátyám próbálta nyugtatni, de a fiú nem állt meg. A nagyapám udvariasan odament, és megkérte őket, hogy próbálják meg lecsillapítani a gyereküket. Anya: „Ne merj nekem mondani, hogyan neveljem a gyerekemet!” Apa: „Nincs jogod megmondani, mit csináljunk!” A vendégek körülöttünk hitetlenkedve figyeltek, de ekkor kezdődött a legérdekesebb rész: a helyiek beavatkoztak. Az étterem egyik rendszeres vendége, egy nyugdíjas pár, akik gyakran jártak ide, felálltak, és szó nélkül a segítségünkre siettek. Ekkor már éreztem, hogy a helyzet nem mindennapi, és valami igazán különleges fog történni.⬇️A teljes történet megrázó fordulatokat tartogat, amit az olvasók a kommentekben találhatnak meg

Az arogáns szülők úgy megalázták a nagyapámat a saját éttermében ,hogy sírva fakadt - de a karma 20szorsan...

Elolvasom a cikket
Hirdetés
Megosztás a Facebookon
Hirdetés
Hirdetés