Az édesanya ma is őrzi Niki néhány ruháját, kedvenc játékát. Többségét elajándékozta a rokon gyerekeknek, de ezektől nem volt szíve megválni. Ahogy a 23 évvel ezelőtti karácsonyi ajándékoktól - a plüssből készült dinótól, a legótól és egy mesekönyvtől - sem, amiket a kislány kapott tőle.
- Niki imádta a krumplipürét, a kakaós palacsintát. Már családanya lenne, ehelyett egy tábla őrzi az emlékét a csatorna partján, ahol megtalálták a csontjait – fakad ki keserűen Edit.
Mint ismert, a gyulai művelődési házban 1998. január 14-én 10 perccel korábban ért véget a néptáncóra. Szathmáry Niki elindult haza, de útközben történt vele valami. Nyom nélkül eltűnt. Kétségbeesett édesanyját több, mint 150 jósnő, halottlátó kereste meg, többségük csaló volt. Egy szegedi nő például Edit ujjárról még a karikagyűrűt is lehúzta, mondván, majd annak segítségével megtalálja a kislányt. Edit férje sietett a csaló nő után, a buszpályaudvaron szerezte tőle vissza az ékszert.
- A kislányomtól nem csak az életét vették el, hiszen annyi csoda várt még rá: az első szerelem, a család, a néptánccal járó színpadi sikerek. Ettől mind megfosztotta a gyilkosa – magyarázta az anya. – Korábban teremőr voltam a helyi múzeumban, nyugdíjasként már csak egy célom van: megtalálni a lányom gyilkosát. Most épp az unokámért indulok az iskolához, ő már tízéves. És Niki példájából okulva soha nem indul egyedül haza a tanítás végén.
Edit nyugdíjasként nem maradt egyedül, férje korábban rendőr zászlós volt Gyulán. Akkor ismerkedtek meg, amikor az anya a lányát keresve kisírt szemmel bolyongott a városban. A kapitányságon is beszélgettek, János vigasztalta, reményt öntött belé. Egy nap összefutottak az utcán és a férfi hazakísérte. Azóta összetartoznak…
