A természet őszbe fordulását jelzi, hogy „ezen a napon megszakad a fű és a fák gyökere, már nem növekednek tovább. A kalendáriumi rigmus szerint: „Szent Mihály lova deres, behozza a telet.” A nap időjárásából Lábodon a következőket jósolják: „Ha az ég dörög, jó őszt, de nagy telet lehet várni. Ha sok makk van ilyenkor, akkor sok hó lesz karácsony előtt.
A zamárdiak szerint ha Szent Mihálykor felülről (azaz északról) fúj a szél, nagy tél lesz. Ha csak a nap első felében fúj felülről, aztán megfordul, és alulról (délről) kezd fújni, akkor ez azt jelenti, hogy a tél első fele hideg, második fele pedig enyhe lesz. A régiek szerint a paprikát, paradicsomot Mihály-napig le kell szedni, nehogy megcsípje a dér.
A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (A 6. századtól tartják.) Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.
A többi főangyalhoz hasonlóan a művészetben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában (alba, dalmatika vagy pluviálé), vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével).
Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”.
Mihály (Micháél) és Gábor (Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.
