Másnap, amikor ismét látogatóba ment, anyósának egyik szobatársa sem élt.A néni, akiről a fényképet készítettem éjszaka tüdőgyulladásban elhunyt, a másik asszonynak pedig erős zöldessárga színe volt, amikor megláttam. Kimentem, hogy szóljak az ápolónak, aki meg sem nézte a pulzusát, rögtön letakarta egy lepedővel. Semmi empátia, csak az unottság és a nemtörődömség látszik a dolgozók arcán. Félek, hogy anyósom lesz a következő.– mesélte Éva. Férjével panaszt tettek, de az osztályvezető főorvosnő azt javasolta, hogy menjenek át a fizetős részlegre, ott biztos, hogy jobban bánnak a betegekkel.
Sajnos ez is Magyarország napjainkban! Úgy gondolom, hogy radikális változásokat kell végrehajtani az egészségügyben, mert ez elfogadhatatlan, hogy amíg ilyen körülmények uralkodnak egyes kórházakban, addig milliárdokat ölünk stadion építésbe!