A Székesfehérvár közelében épült Bory-vár egy szeretettel, szerelemmel, kultúrával, művészettel teli élet összes kellékét őrzi. Egy olyan művész életének különös részletei jelennek meg a vár minden egyes építőkövében, aki szenvedélyesen szerette az életet. Fedezzük fel ezt a helyet, amely ihletettsége alapján a magyar Tádzs Mahal is lehetne…
A Bory-vár története
„1899-ben érettségiztem Székesfehérváron, s mint jó tanuló, jó tornász és kitűnő rajzoló, megkaptam a 200 koronás városi (milléneumi) ösztöndíjat, hogy beiratkozhassam a Műegyetemre. Már akkor művész szerettem volna lenni, de volt a nyelvtankönyvünkben egy mondat, melyet németre kellett fordítani: Szép, szép a művészkedés, de nem lehet ám abból megélni. No, gondoltam, akkor én előbb elvégzem a Műegyetemet, s aztán megyek a művésziskolába szobrásznak, mert azt is tudtam már, hogy: Építészet, szobrászat egy test és egy lélek.” (Bory Jenő)
Egy felfelé ívelő karrier közepette 1912-ben Bory Jenő (1879-1959) -szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola szobrász és a Műszaki Egyetem építész tanára – a Székesfehérvár melletti Mária-völgyben megvásárolt egy holdnyi területet. A kis présház az udvaron akkor még nem sejtette, hogy nemcsak nyári szünetek boldog kacajának lesz szemtanúja, hanem egy igazi csoda születésének. 40 év munkája nyomán Bory Jenő saját tervei és fantáziája alapján építette, szépítette otthonát, emléket emelve ezzel a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak. Bory saját műalkotásának tekintette a várát, nem is annyira épületként, hanem szoborként tekintett rá. Egyszerre volt benne tervező, kivitelező, építésvezető, pallér és kőműves.
Séta a várban
A szentély
Talán nem is várnak készült, sokkal inkább egy szentélynek a család és a művészet számára. Ahogy teltek az évek, ahogy fejlődött szakmai tudása egyre nagyobb és szebb lett az épület. A vár kazamatájától a kilátótornyokig 30 méter a magassága. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak foglalnak helyet.
Nincs még egy ilyen „múzeum” az országban, ahol maga a művész gondoskodott volna arról, minden önzőséget félretéve, saját művei mellett kortársainak alkotásai is helyet kapjanak az általa tervezett építményben. Így a vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak Álmos ősvezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. A számos díszítménnyel ellátott, túlméretezett lakóház a magyarországi szimbolikus építészet különös példája. Természetesen az egész épület egy nagy szimbólum, a szeretet és a művészet szimbóluma. Ezt fejezi ki már a vár alaprajza és elrendezése is, hiszen két eszmei centrum jött létre a várban, a hitvesi szeretet kápolnája és a Bory Jenő műterme.
