A Kepler első bevetése, melynek során az északi félteke egének egy részét vizsgálta csak, 2013-ban ért véget, majd egy meghibásodás kijavítása után kezdődött a K2-misszió, amely során az égbolt nagyobb területét figyeli meg, és képes a hűvösebb, kisebb, vörösbolygó-típusú csillagok nagyobb hányadát megvizsgálni.
Négy év kutatás után a teleszkóp 2335 bolygót és további 1699 bolygójelöltet talált, az eddig észlelt összes bolygó számát 4034-re emelve. Ez a szám 49 olyan világot is takar, melynek hasonló a mérete és a hőmérséklete, mint a Földnek, holott a galaxisnak csak egy nagyon kis részét figyelte: a mintegy 200 milliárd csillagot számláló galaxis egy százalékának mindössze negyedét.
Susan Mullally, a kaliforniai Mountain View-ban működő, a Földön kívüli intelligens élet keresésére specializálódott SETI intézet kutatója szerint korai megmondani, milyen gyakoriak a galaxisban a lakható bolygók, hiszen számos tényezőt kell még figyelembe venni, ráadásul a Kepler csak olyan bolygókat láthat, melyek épp a teleszkóp látóterében haladnak el csillaguk előtt.
Kiemelte: a kutatócsoportnak nagyjából egy évre lesz ahhoz szüksége, hogy megállapítsa a lakható bolygók gyakoriságát.
A Kepler-misszió kezdete előtt a csillagászok abban reménykedtek, hogy egy százalék körüli a Földhöz hasonló bolygók gyakorisága. A hétvégén a Kepler eredményeiről tartott konferencián elhangzottak szerint a gyakoriság 60 százalék körüli - mondta Alan Boss, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.
A Kepler űrteleszkóp nem az egyetlen eszköz, mellyel a csillagászok exobolygókat és potenciálisan lakható bolygókat találtak. A többi módszerrel együtt összesen mintegy 3500 exobolygót találtak, köztük 62 potenciálisan lakhatót. (MTI, Reuters) fotó:illusztráció
