MindenegybenBlog

Deák tér 2018 augusztus 10. Könnyes szemekkel sűrű kezcsókok és kézszorongatások közepette, (magát megalázva) köszöni meg a nénike, hogy ha pár forinttal szebbé tudod tenni a 80-as éveit, amit itt kell töltenie az aluljáró lépcsőjén... Velem is így tett. A saját nagymamáim és dédijeim jutottak eszembe. Nekik sem volt könnyű életük, sok mindent át kellett élniük, de szerencsére mi itt vagyunk (voltunk) egymásnak. Tudjuk, hogy nekik az a legfontosabb, hogy mi vagyunk nekik és figyelünk rájuk. Neki nem hiszem, hogy ez megadatik. Ha arra jártok gondoljatok rá, persze ha tehetitek.Számítsatok rá, hogy megkérdezi a pénz elfogadása helyett: "valamit enni lehet?" Én eddig a pontig bírtam (száraz szemmel)... Mérhetetlenül hálás volt azért az egy tejért, kenyérért és felvágottért a kék szatyorban... Ennyi jár 80 év után?