Egy 2010-ben hozott rendelet következtében sót az úttesten kívül nem szabad használni, mert akár ötvenezer forintos büntetést is kaphat, aki mégis ezt teszi. A helyettesítő anyagok (homok, sóder, faforgács vagy hamu) is könnyen beszerezhetők, de mivel általában jóval drágábbak a sónál, sokan morgolódtak azon, hogy a törvény ismét a pénztárcájukat sújtja. Ez esetben azonban inkább arról van szó, hogy a só jelentős környezeti károkat okozott. A budapesti fák jó része sérült és betegedett meg a sózás miatt, ami ezen felül korróziót is okoz, és szennyezi a felszín alatti ivóvízkészleteket. És akkor a cipőnk tönkretételéről még nem is beszéltünk…
Nehezebb esetek
Kinek a felelőssége a hóeltakarítás?A fentiek alapján úgy tűnhet, a felelősség megállapítása nem nagy truváj, azonban vannak esetek, amikor nehezen állapítható meg, kihez tartozik egy adott út- vagy járdaszakasz. Egy fórumban leltünk rá például arra a panaszkodóra, akinek a háza előtt egy buszmegálló található. A logika ilyenkor azt diktálná, hogy a buszmegállót érintő szakaszért a busztársaság legyen a felelős, de esetünkben például az derült ki, hogy továbbra is a járda melletti telek tulajdonosát illeti meg a dicsőség, azzal a kitétellel, hogy a busztársaság biztosítja neki az ehhez szükséges eszközöket és anyagokat. Még nagyobb zavart okozott rendszerünkben annak megállapítása, hogy a csúszós utak esetén kihez forduljunk. Általában az önkormányzat vagy az önkormányzat által megbízott céghez tartoznak a bicikliutak, a közlépcsők és közjárdák, az aluljárók és az azokból kivezető lépcsők/rámpák, valamint a köz- és egészségügyi intézmények gyalogos átkelőhelyei. Az országos közutak tulajdonosa az állam. A helyi közutak tulajdonosai az önkormányzatok (Budapesten ez a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt., vagyis az FKF), de vigyázat, a városon belüli nagyobb főutak gyakran nem a helyi önkormányzathoz, hanem a Közútkezelőhöz (Állami Közúti Műszaki és Információs Közhasznú Társaság) tartoznak, mert azok az országos úthálózat részét képezik. Az autópályákért és az autóutakért is más (Állami Autópálya kezelő Zrt.) felel, továbbá – a helyzetet bonyolítandó – vannak megyei állami közútkezelő közhasznú szervezetek is. Nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a tulajdonos a kezeléssel megbízhat más vállalkozásokat, és ilyen esetekben a felelősség őket terheli. Aki a téma részletesebb kifejtésére kíváncsi, az alábbi linken megkapja a bővebb magyarázatot.-írja az nlc.hu.