Az alább látható fotó 1898-ban készült, a háttérben a Vajdahunyad vára, míg jobboldalt az Iparcsarnok látható – ezen felül pedig tetemes mennyiségű hó is. Ebben az esztendőben a húsvét éppen április tizedik napjára esett. (Amint az közismert, a húsvéti ünnep időpontjaként a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelöljük meg.) Felmerülhet a kérdés, vajon mennyire számít átlagosnak, hogy április első heteiben havazzon? 2012-ben a húsvét szintén április 10. körül, április nyolcadikán „volt esedékes”, és ekkor is havazott, s az ezt követő évben valamivel korábban, március közepén is esett egy igen tetemes hómennyiség,írja az eloben.hu
A felvétel 1898 Húsvétkor készült. (Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.129)
2012, húsvéti hó a Kékesen (Forrás: idokep.hu)
Ami a húsvéti szokásokat illeti, jó részük nem éppen újdonság. A gyerekek már a tizenhatodik század végétől részt vehettek a tojáskeresés igen izgalmas tevékenységében, és nem volt szokatlan az sem, hogy valamilyen kedves kis ajándékot, például játékot, édességet kapjanak. Jóllehet, ekkor még kevésbé az ajándékozás és a fogyasztás körül forgott az ünnep.
Húsvéti tojást kereső fiú, 1935 (Forrás: Fortepan.hu)
Nők húsvéti ajándékokkal, 1933 (Forrás: Fortepan)
Húsvéti tojáskeresés, 1935 (Forrás: Fortepan.hu)
Húsvét, 1937 (Forrás: fortepan)
A húsvét hétfő egy igen hangsúlyos „mozzanata” volt a locsolkodás, amely azonban korábban a lehető legkevésbé sem olyan „szolidan” történt, mint napjainkban.
Húsvéti locsolkodás (Forrás: brody-ajka.sulinet.hu)
Locsolkodás (Forrás: tudasbazis.sulinet.hu)
Locsolkodás (Forrás: travelguidehungary.blog.hu)
