A betegség nem véd a felmondástól!
Számos elképzelés kering a köztudatban a felmondással kapcsolatban. Halottunk olyat, hogy nem lehet felmondani kismamának vagy hogy legalább kétszer kell figyelmeztetni a munkavállalót a jogszerű felmondás előtt. Dr. Rátkai Ildikó munkajogi ügyvéd segítségével próbálta Piac és Profit oldalán tisztázni ezeket a kérdéseket.
A hatályos, és a korábbi Munka Törvénykönyve nem tartalmazott ilyen előírást, ezért nem lehet tudni, hogyan került a köztudatba ez a tévhit, mert a szabály, és a bírói gyakorlat is az, hogy nem lehet kétszeresen értékelni ugyanazt cselekményt vagy mulasztást. Ez azt jelenti, hogyha megszeg egy utasítást a munkavállaló, és a felettesétől emiatt figyelmeztetést kap, már nem lehet felmondás indoka ugyanez a kötelezettségszegés. Az viszont lehetséges, hogy a korábbi szabályszegésre a felmondás utalhat előzményként vagy súlyosbító tényezőként.
HirdetésA szabály szerint a felmondás indokolásának valósnak, világosnak és okszerűnek kell lennie. Az okszerűség egy nagyon szélesen értelmezhető fogalom: például, ha egyszer 15 percet késik a munkavállaló, az még nem okszerű indoka a munkaviszony megszüntetésének valószínűleg, főleg abban az esetben ha korábban soha, semmilyen probléma nem volt a munkájával.De ha komoly hátrányt okoz a munkáltató működésében ugyanez a késés , például nem tud időben elindulni egy menetrendszerinti buszjárat a sofőr késése miatt, akkor természetesen már máshogy értékelhető a helyzet.Semmiféle olyan előírás nem létezik, amely előírná, hogy a felmondás előtt egyszer, kétszer vagy többször figyelmeztetni kellene a munkavállalót!
Valóban volt ilyen szabály 2012. június 30-ig, de a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi jelenleg, hogy a munkáltató a felmondását a betegség alatt is közölje. Ennek értelmében a felmondás elküldhető vagy átadható, de csak a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltével kezdődhet meg a felmondási idő.
Legkésőbb a próbaidő végéig közölni kell a próbaidő alatt történő azonnali hatályú felmondást. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a próbaidő utolsó napján adja postára az azonnali hatályú felmondást a munkáltató, azt természetesen a munkavállaló részére csak a próbaidő elteltét követően kézbesítik. Ha pedig az azonnali hatályú felmondás nem tartalmaz indoklást, (ez nem szükséges a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás esetén), akkor a jogszabálynak nem felel meg, tehát jogellenesnek minősül.Általában a felek legalább 2-3 hónap próbaidőt kötnek ki, szilárd ezért nem szabad az utolsó pillanatra hagyni a megválásról való döntést, mert nem valószínű, hogy csak a próbaidő „24. órájában” derül ki az, hogy a nem felel meg az elvárásoknak munkavállaló.
