14. havi nyugdíj: „Ezt még álmukban se képzelték el!”– meglepődtek a nyugdíjasok
„Ha ennyi sem lesz elég, jöhet a 14. havi nyugdíj” – óriási kockázatoktól tekint el a kormány
A választások árnyékában a gazdasági realitások másodlagossá válnak?
A kormányzati gazdaságpolitika az utóbbi időben egyre inkább a választásokhoz igazodik, sokszor figyelmen kívül hagyva a hosszú távú gazdasági fenntarthatóságot. Az „Európa legnagyobb adócsökkentési programja” bejelentése után egyre többen vetik fel a kérdést: ha az eddigi pénzügyi ígéretek nem bizonyulnak elegendőnek a választási sikerhez, vajon mi lehet a következő lépés? Lehetséges, hogy a kormány akár egy 14. havi nyugdíj bevezetését is mérlegeli?
A költségvetési ígéretek és a valóság
A 2025-ös költségvetési törvény elfogadásakor még a fiskális fegyelem és az uniós elvárásokhoz való igazodás szerepelt a célok között. Az Európai Bizottságnak benyújtott tervek szerint a kormány a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,9 százalékról 3,6 százalékra, 2026-ra pedig 2,5 százalékra kívánta csökkenteni.
A múlt heti konvergenciaprogram ugyanezt az üzenetet erősítette, miközben a gazdasági növekedés kilátásai jelentősen romlottak. Az eredeti tervekben szereplő 3,4 százalékos GDP-növekedési várakozást a kormány immár 1,2 százalékra módosította, ami még az Európai Bizottság 1,8 százalékos előrejelzésénél is borúlátóbb.
Ez azt jelenti, hogy az adóbevételek csökkenése borítékolható, a gazdaság pedig nem biztos, hogy képes fedezni az újabb kiadásokat. Ennek ellenére a kormány nem visszafogja, hanem bővíti az állami kiadásokat.
Adócsökkentés és hitelminősítői figyelmeztetések
A nagyvonalú adócsökkentési csomag egyik legvitatottabb eleme a háromgyerekes nők élethosszig tartó szja-mentessége, amely komoly terhet róhat az államháztartásra. Az S&P hitelminősítő nem is késlekedett a reakcióval: figyelmeztette a kormányt, hogy az intézkedések veszélyeztetik a fiskális stabilitást és megnehezítik a költségvetési hiány csökkentését.
Emellett az új intézkedések növelhetik az államadósságot, amely így 2026-ra tetőzhet. Ez komoly problémát jelenthet, hiszen a forint árfolyama is kiszolgáltatottá válhat, különösen a választások közeledtével. A befektetők ugyanis érzékenyen reagálnak a költségvetési kockázatok növekedésére, ami további forintgyengülést és inflációs nyomást eredményezhet.
Jöhet a 14. havi nyugdíj?
A választások előtti költekezés logikája alapján a kormány várhatóan nem áll meg a mostani adócsökkentéseknél. Ha a gazdasági fellendülés elmarad, és a támogatottság csökken, újabb osztogatási intézkedések következhetnek.
HirdetésEgy ilyen helyzetben a 14. havi nyugdíj bevezetése lehet a következő populista lépés, amelyre a kormány rákényszerülhet. Bár ez hatalmas költségvetési terhet jelentene, politikai szempontból erős üzenetet hordozna, hiszen az idősebb korosztály a választások egyik legmegbízhatóbb szavazóbázisa.
Ha azonban az infláció újra emelkedni kezd, az idősek szempontjából sem biztos, hogy valódi előnyt jelentene egy újabb extra nyugdíj. A jelenlegi gazdasági helyzetben minden újabb osztogatás a hosszú távú pénzügyi stabilitás rovására mehet, amely végső soron az egész ország gazdaságát veszélyezteti.
A döntés tétje
A kormány előtt álló kérdés nem csupán gazdasági, hanem politikai is:
- Tovább folytatják az osztogatást a választási siker érdekében, figyelmen kívül hagyva a hosszú távú kockázatokat?
- Vagy megpróbálnak egyensúlyozni a fiskális fegyelem és a rövid távú politikai célok között?
Az elkövetkező hónapokban eldőlhet, hogy a kabinet vállalja-e a gazdasági kockázatokat, és tényleg „all-in” megy-e a választási siker érdekében – akár egy 14. havi nyugdíj bevezetésével is.
