Nem száll el az utasok pénze, visszajár a repülőjegy ára
A koronavírus-járvány következtében március közepe után szinte teljesen leállt a polgári légi közlekedés. A kijárási korlátozások bevezetése után több millió utas pénze ragadt bent a légitársaságoknál, miután törölték járatukat. Az utazási szigorítások előtt előfordult, hogy azért töröltek járatokat, mert nem volt elég utas. A megkérdezett szakértő szerint az utasoknak jár a törölt járatok után a pénzvisszatérítés.
Egy uniós jogszabály (261/2004 EK rendelet) 250 eurótól 600 euróig terjedő kártérítést ír elő távolságtól függően azokban az esetekben, amikor a légitársaság hibája miatt késik vagy törölnek egy járatot. A három órát meghaladó késés után járó kompenzáció mértéke nem függ a repülőjegy árától, és független attól, hogy fapadossal vagy éppen első osztályon utazunk.
Még a koronavírus-járvány előtt sem ismerték az utasok a jogaikat, és így sokan nem is nyújtottak be kárigényt késések esetén. A légitársaságok pedig értelemszerűen nem verték nagydobra a kártérítési lehetőségeket, és sok esetben csak nehezen sikerült őket fizetésre bírni.
Az utasok jogainak képviseletére és a követeléseik érvényesítésére több cég is alakult az elmúlt években. Magyarországon az egyik ilyen a Flight Refund, amelynek szóvivője, Bolyó Anikó a hirado.hu-nak felvázolta a koronavírus-helyzetben fontos tudnivalókat.
Most jellemzően nem csak kártérítéses eseteken dolgoznak, hanem a repülőjegyárat próbálják visszaszerezni az utasok számára. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a hozzájuk fordulók számában jelentős növekedés volt tapasztalható. Kiemelte, hogy
a koronavírus miatti járattörlések rendkívüli körülménynek (vis maior) számítanak,ezért a légitársaságokat ebben az esetben nem terheli kártérítési kötelezettség, viszont kötelesek az utas igényei szerint vagy visszatéríteni a viteldíjat, vagy felajánlani egy alternatív útvonalat.
Az Európai Bizottság március 18-án bejelentette, hogy a járványt és a visszaszorítását célzó intézkedéseket rendkívüli körülménynek kell tekinteni. Alapvetően kártérítés akkor illeti meg az utast, ha a légitársaság nem értesítette a járattörlésről legalább 14 nappal a menetrend szerinti indulás előtt. Ilyen esetekben, ha kártérítést kér, a légitársaságnak kell bizonyítania, hogy megfelelő időben szólt a változásról.
[LAPOZAS]Nem jár viszont kártérítés, ha a légitársaság bizonyítani tudja, hogy rendkívüli körülmények miatt kellett törölnie a járatot. A koronavírus-járvány visszaszorításáért hozott hatósági intézkedések tartozhatnak a rendkívüli körülmények kategóriájába.
Trükköznek a légitársaságok
A cégvezető szerint tömeges jelenség, hogy a társaságok nem fizetik vissza a jegyek árát. Elmondta, hogy
sok cég megpróbálja elodázni a jogos kifizetést és más opciókat ajánl fel.Az egyik lehetőség, hogy díjmentes átfoglalást ajánl egy másik időpontra, vagy vouchert ad, amit le lehet utazni. Előfordulnak olyan esetek is, amikor az utasoknak úgy adnak vouchert, hogy ha azt egy éven belül nem használják fel, akkor a repülőjegy árát készpénzben kifizetik.
Itt is egyértelmű a szándék, hogy minél későbbre tolják ki a kifizetést. Egyrészt a megnövekedett forgalomra is hivatkoznak, hiszen több százezer utas panaszát kell kezelni, de nyilvánvalóan a légitársaság likviditásának megőrzése is a cél.
„Megértjük a légitársaságok nehéz helyzetét, de egy átlagembertől nem várható el, hogy hitelt nyújtson egy, a korábbi években jellemzően jelentős nyereséget realizáló légitársaságnak” – fogalmazott az szóvivő.
Az Egyesült Államokban a kormányzat mentőövet nyújtott több légitársaságnak, de máshol is próbálják közvetlen pénztámogatással életben tartani az iparági szereplőket.
Kérdeztük a Wizz Airt az ügyintézés menetéről. A cég egy általános közleményben arról számolt be, hogy a törölt járatokkal kapcsolatosan a visszatérítési kérelmek elbírálása a szokásosnál hosszabb időt vehet igénybe.
Néptelen az Adolfo Suárez Madrid-Barajas Repülőtér 4-es terminálja a koronavírus-járvány idején, 2020. április 24-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Rodrigo Jimnez)
A folyamat felgyorsítása érdekében az eredeti viteldíj 120 százalékát automatikusan vagy kérésre feltöltik az ügyfél WIZZ-számlájára WIZZ-pontok formájában. A jegyár teljes összegének pénzbeli átváltására is lehetősége van az érintett utasoknak, amit először a felhasználói fiókba történő bejelentkezés és a 120 százalékos utazási kredit feltöltése után lehet kérvényezni.
Az igények számának drasztikus emelkedése miatt a bankszámlára, illetve bankkártyára történő átutalás a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe – írták.
[LAPOZAS]Sokan panaszkodnak a közösségi médiában az átutalások lassúságára,de a cég türelmet kért. Beszámolók szerint több hét is eltelhet, mire a bankszámlákon megjelenik a repülőjegy ellenértéke.
Kötelezően jár a pénzvisszatérítés
Sok társaság azonban nem ajánlja fel a pénzvisszatérítést, ami az uniós rendelet szerint kötelezően járna az utasoknak, akik nem kötelesek elfogadni más ajánlatot – mutatott rá Bolyó Anikó.
A cégvezető azt javasolta, hogy akkor se töröljük az utat, ha tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudunk elutazni. A cégek sokszor az utolsó percig kivárnak és
arra játszanak, hogy az utasok töröljék az utat, így nem kell visszatéríteni a jegy árát.Beszéltünk egy utassal, aki Barcelonába indult volna március végén, amikor már életbe léptek a beutazási korlátozások, így végül nem utazott el a járattal. A légitársaság szempontjából lényegtelen, milyen indokból nem jelent meg az utas a repülőtéren, így jogilag nem kötelezhető, hogy visszatérítse a jegy árát.
Az érintett utas szerint ez méltánytalan és jogi úton keres megoldást. Bolyó Anikó szerint a légitársasághoz nem fordulhat kárigénnyel, mivel az teljesítette szolgáltatási kötelezettségét.
Jogi szempontból kissé bonyolultabb az a kérdés, hogy
a szigorú utazási korlátozások bevezetése előtt miért törölték járataikat egyes légitársaságok,mert erre is volt példa. Március elején és közepén már drasztikusan visszaesett a forgalom, viszont az egyes országok még engedték a ki- és beutazást.
Feltételezhetően azért történtek ezek a járattörlések, mert nem volt elég utas, és a cégek úgy értékelték, hogy nem éri meg például tíz-egynéhány emberrel elindítani egy gépet, mert az mindenképpen veszteséget jelent.
A légitársaságok a koronavírus-járványra hivatkozhatnak, de ezekben az esetekben meg kell nézni az egyes országok mikor hozták meg korlátozó szabályaikat. Ezekben az ügyekben a bíróság dönthet majd, és ez évekbe telhet – fogalmazott a Fligth Refund szóvivője.
Amennyiben a bíróság a légitársaságok ellen ítélne és a törléseket nem vis maior esetnek nyilvánítaná, akkor a pénzvisszatérítés mellett kártalanításra is igényt tarthatnak az utasok.