Margó szülők nélkül nevelkedett, én pedig fiatalon vesztettem el édesapámat; gyerekek voltunk, egymásra utalva, emiatt Margó hiánya mindennél jobban tud fájni.
hot!: Visszagondolva hogy érzed, jó apa voltál?
Bódi Guszti: A mai napig szigorúbb vagyok, mint Margó. Nekem nagyobbak az elvárásaim, a Mama pedig engedékenyebb. Nekem viszont van egy nagy gondom, hogy baromira szeretem a gyerekeket, nem tudok nemet mondani nekik. Mindig arra fogom, hogy amit én nem tudtam megkapni gyerekkoromban, azt megpróbálom megadni a gyerekeknek, az unokáknak. Sosem felejtem el, amikor ötven fillérért vettem Túró Rudit a gyerekeknek – felbecsülhetetlen volt az öröm az arcukon. Mindent próbálok megadni a gyerekeknek, de persze vannak határok. Arra is megtanítottam őket, hogy amikor ajándékozós ünnep van, ne az ajándék értéke határozza meg, hogy ki minek örül. Nekem elég, ha azt mondják, hogy „Boldog szülinapot!” vagy adnak egy puszit. Egyszer azt csináltam, hogy mindenkinek zoknit vettem ajándékba, mert folyton kilyukadt nekik. Egy hétig röhögtek, és mondták, hogy ennél aranyosabb ajándékot el sem tudtak volna képzelni!
