Magyarország
Földrengés rázta meg a Balaton környékét az éjjel, különösen Balatonkiliti határában, de a rengést Siófokon és Balatonföldváron is érezni lehetett.
A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma tájékoztatása szerint a Somogy vármegyei Balatonkiliti határában kedden 23:27-kor 2,1 magnitúdójú földrengés történt. A rengést a lakosság is érzékelte, különösen Siófokon és Balatonföldváron.
Kisebb földrengés pattant ki 23 óra 27 perckor Siófoktól délre, Balatonkiliti közelében. A 2,1-es magnitúdójú földrengés epicentrumát piros ikon jelöli a térképen. Obszervatóriumunkba eddig Siófokról és Balatonföldvárról érkezett bejelentés, így többen is érezték a földmozgást, de károk nem keletkeztek. A második ábrán a tihanyi szeizmológiai állomásunk regisztrátuma látható.
Magyarország történelmében több kisebb-nagyobb földrengés is előfordult, de a legnagyobb és legismertebb esemény mindenképpen az 1763. évi komáromi földrengés. Ez a földrengés a maga idejében jelentős pusztítást végzett és mély nyomot hagyott a korabeli emberek emlékezetében.
Az 1763. június 28-án, kora reggel bekövetkezett földrengés a modern mérési módszerek szerint hozzávetőlegesen 6,2-es magnitúdójú volt. Ez a rengés az észak-magyarországi Komárom városát és annak környékét érintette leginkább. A rengés epicentruma a várostól nem messze helyezkedett el, ami tovább növelte a pusztítás mértékét.
A földrengés hatalmas károkat okozott Komáromban és a környező településeken. Számos épület teljesen megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A város központjában álló Szent András-templom tornya is összedőlt, és sok ház lakhatatlanná vált. A korabeli beszámolók szerint több tucat ember vesztette életét, és sokan megsérültek.
A földrengés utáni hetekben és hónapokban Komárom lakossága jelentős nehézségekkel nézett szembe. Az épületek újjáépítése és a károk helyreállítása hosszú éveket vett igénybe. Az esemény mélyen megrázta a helyi közösséget, és a túlélők emlékezetében sokáig megmaradt a tragédia emléke.
Az 1763-as komáromi földrengés jelentősége túlmutat a helyi történéseken. Ez az esemény fontos adalékkal szolgált a későbbi földrengéskutatásokhoz Magyarországon és Közép-Európában. A földrengés részletes dokumentációja és a túlélők beszámolói alapot nyújtottak a szeizmológiai vizsgálatokhoz és a földrengések kockázatának felméréséhez a régióban.
Az 1763-as komáromi földrengés Magyarország történetének egyik legjelentősebb természeti katasztrófája volt. Bár az országban viszonylag ritkák a nagy erejű földrengések, ez az esemény emlékeztet arra, hogy a földmozgások még itt is komoly veszélyt jelenthetnek. A tragédia tanulságai és emlékezete ma is fontos szerepet játszik a szeizmológiai kutatásokban és a katasztrófavédelem fejlesztésében.
Mit tegyünk földrengés esetén?
Az épületen belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. A konyhából biztonságosabb helyre (pl. nappaliba) meneküljünk.Keressünk menedéket az asztalok alatt, ajtókeretben, a szoba sarkában.
Mit ne tegyünk földrengés esetén?
A földrengést követően:
Ha tömegben vagyunk: (pl. bevásárló központban, színházban):Vigyázzunk, nehogy a pánikba került tömeg összetaposson. Maradunk védett helyen, amíg tart a rengés.
Ha autóval közlekedünk:Álljunk meg az út szélén, távol hidaktól, felüljáróktól. Maradjunk az autóban.
Őrizzük meg nyugalmunkat, segítsünk másokon