Egerlövő – Péntekre virradóra száz méternyi kovácsoltvas kerítést szereltek le ismeretlenek.
Tavaly nagy építkezés volt az egerlövői református temetőben, új kerítést építettek. Lábazatot betonoztak, oszlopot állítottak, majd fölszerelték az új kaput és a kerítéselemeket. Amelyeknek aztán péntek reggelre nyomuk veszett.
Elmesélte, a lövőiek hosszú évekig gyűjtötték a pénzt, s tavaly hirdettek egy adakozást is. Az összegyűlt 3-3,5 millió forintból vásárolták meg a kerítéselemeket, készítették el a lábazatot, fizették a szakmunkát.
– A szüleim vannak itt eltemetve. Egerlövőre tartottam éppen, amikor észrevettem, hogy a kerítés eltűnt. Bosszús lettem, hogy miért vannak ilyen emberek? Semmilyen lelkiismeret-furdalásuk nincs, vagy agyilag betegek, hogy szent helyről ellopják a löveiek kerítését, amire adományokból gyűlt össze a keret? Bízom abban, hogy a rendőrség megtalálja a tetteseket – reménykedett Deáki Tamás.
Szilvási Ferencné, az egyházközség gondnoka szerint a helyiek és az elszármazottak is el vannak keseredve.
– Nem tudjuk lelkileg hova tenni, hogy ki, s miért tette, miért ilyenkor. Mindenki önzetlenül, jó érzéssel adakozott bele, ki mennyit tudott, egy helyi vállalkozó a saját munkáját adta bele. Gondoltuk, megnyugvás, hogy rendbe tegyük a temetőt. Sokat foglalkozunk vele, az önkormányzat sokat segít a fenntartásában, a presbitériumban lévők is segítenek munkában, ha javításról, festésről van szó, vagy bokrokat, fákat kell kivágni. Összetartóan csináljuk. Szeretnénk, ha minél előbb meglenne a kerítésünk – fejtette ki Szilvási Ferencné.
A Szabó család tagjai Egerből érkeztek, hogy rendbe tegyék a sírokat. Amikor kiszálltak az autóból, meg is kérdezték, hová lett a gyönyörű új kerítés, s azon is elmorfondíroztak, hogy esetleg rosszul emlékeznek. De nem csalták meg őket emlékeik, s felháborodtak.
– Ilyenről még nem hallottunk. Aki nem szokott ilyet csinálni, el se tudja képzelni, hogy megtörténhet. Azon kívül hová adják le? Lehet, hogy van egy cinkosuk, aki átveszi? A gonosz hatalmában van a világ, az nagyon tud munkálkodni és az ilyennek nagyon örül – jegyezték meg a cselekedetről.