Annak idején a nagyszüleim szerencsések voltak, mert ilyen csodálatos cserépkályha adta a meleg és hú de még milyen jó meleget csinált a hideg téli időben. Emlékszem a cicák is mindig ott sündörögtek a cserépkályha körül, úgy látszik télen nem volt elég a bundájuk. Vagy mivel benti cicák voltak tán el voltak kényeztetve. Én is mellette ültem sok - sok téli estén és nagyon jókat hallgattam, mert a nagyszülők meséltek háborúról, békéről, szerelemről, az életükről, ők közben forralt bort kortyolgattak én forró teát. Feledhetetlen csodás élet írta meséket őriznek cserépkályháink....