Egy 32 éves férfi hét pontban foglalja össze, hogy miért nincs barátnője, és miért nem reménykedik abban, hogy valaha lesz. Nagyon fontos téma, várjuk a véleményeteket a levéllel kapcsolatban!
32 éves, vezető beosztású férfi vagyok magyar viszonylatban álomfizetéssel. 182 magas és 85 kiló. Nem mondanám magamat kifejezetten jóképűnek, de mivel már volt néhány hosszabb-rövidebb kapcsolatom, azért nem lehetek olyan taszító. Rendszeresen sportolok, elég izmos testalkatom van, de nem az a hegyomlás, gyúrós típus. Ápoltságomra és a megjelenésemre odafigyelek. Van lakásom, és úgy általában minden anyagi dolog, amire vágyok. Főzök, mosok, takarítok. Olvasok és művelem magam, sok barátom és ismerősöm van. Mindezt egyedül értem el, tanulással, munkával, kitartással, rokonok és protekció nélkül.
Szóval miért nincs barátnőm? A lehetőségek, ahol ismerkedni lehet az életben manapság: szórakozóhelyek, bárok, romkocsmák, koncertek, internet, konferenciák, céges rendezvények, munkakapcsolatok. Nem remeg meg a térdem, ha oda kell menni egy nőhöz, szóval ilyen problémám nincs. Sok nővel ismerkedtem meg az elmúlt években, remélve, hogy kialakulhat valami, mert bevallom őszintén, hiányzik egy kapcsolat és szeretnék már családot alapítani. Az eredmény lehangoló…
Hirdetés
1. Sok nő időt, energiát pazarol valami divatállatra. Értem én, hogy divatos, meg szeretem is az állatokat, de amikor valaki az egész életét egy állat köré építi fel, azt nem tudom elfogadni. Érzelmi pótlék szerintem.
2. Hihetetlenül elterjedt az ezotéria. Vagy én vagyok túlságosan racionális, vagy sokan egyszerűen megbolondultak. Fény fiai, horoszkóp, jóslás, látnokok, ufók, atlantisz, mindenfajta vallások, és megannyi divatos baromság. Coelho, Popper, Müller, stb. A lélekről beszélnek, de erkölcsi fenntartás nélkül vesznek torokra első éjszaka. Mindemellett nincs egy önálló gondolatuk, ami figyelmet érdemel.
3. Nagyobb hangsúly került a külsőségekre, mint a személyiségre. Giccses tetoválások, tetovált szemöldök, túl sok festék, ruhák, cipők, ékszerek, műköröm, műcici, műszáj, műhaj, műszempilla, szolárium. Az ezekhez kapcsolódó vásárlási- és divatmánia. Határtalan anyagiasság. Néha szinte érezni, ahogy végignéznek és összeszámolják fejben a cipőm, öltönyöm, órám, stb. árát. Szörnyű…
4. Megdöbbentő műveletlenség és felszínesség. Majd mindegyik megismert lány tisztában volt az aktuális valóságshow menetével. Hosszan tudott beszélni arról, hogy Puki, Muki, Luli, Leandro meg a többiek mit csinálnak, miért, hogyan, ki fog kiesni. Kire lehet szavazni a tehetségkutatóban, kiről derült ki a pornós múlt, stb. Mindamellett az alapműveltség is hiányzott belőlük. Számolás, beszéd, viselkedés… Legtöbbjük az iskolapad óta nem olvasott el egyetlen egy könyvet sem, interneten szocializálódik, és emiatt a szókincse erősen szűkös, egy többszörösen összetett mondatot pedig már meg sem tud érteni. Nekem pedig égnek áll a hajam a köszcsi, puszcsi, lávcsi és egyéb szavaktól.
5. Céges rendezvényeken többnyire beképzelt, törtető és karrierista nőkkel lehet találkozni, tisztelet a kevés kivételnek. A pozíciótól, pénztől és hatalomtól esnek (szó szerint) térdre.Ezek a nők már kulturáltabbak és műveltebbek, de érzelmileg annyira halottak, hogy egy éjszakánál többre általában nem jók.
6. Internet…na, az egy igazi pöcegödör. Lássuk csak, körülbelül 60%-ban olyan nők regisztrálnak, akiknek az életben is alig van esélyük párt találni. 20%-ban masszőrlányok vagy prostik, 10%-ban totális agyhalottak, beképzeltek és önimádók. 10%-ban lehetnek azok a lányok, akikkel érdemes foglalkozni, de mivel az összes regisztrált férfi a kegyeiket keresi, ezért alig van esély a kommunikációra. Többnyire áldozatul esnek valami jóképű lyukvadásznak, és a rossz tapasztalatok miatt törlik magukat.
7. Bárokban és szórakozóhelyen annak az esélye, hogy olyan lányt talál az ember, akivel lehet tervezni hosszútávon, szinte nulla. Többnyire mindenki az egyéjszakás kalandot keresi. Arról pedig már nem is nagyon akarok írni, mennyire kurvaként öltöznek, viselkednek és mennyit isznak.
Szóval a fentiek fényében: Inkább egyedül!
Ennek a levélnek semmi célja nincs, mindössze jó volt kiírni magamból és összeszedni a gondolatokat a problémáról, ami az egyetlen hiányzó dolog az életemből.”
- Egy nő megelégelte, hogy lépten-nyomon belefutott a cikkbe, írt rá egy frappáns választ!
