Máté Rózsika: Karácsonyra várva...
Közeledik ismét a várva várt karácsony,
De lenne még számodra egy utolsó tanácsom.
Tudom, voltál mélyen, s értek már el gondok,
De kérlek, légy most hálás s tiszta szívből boldog.
Örülj kérlek annak, hogy van ahová menned,
S hogy nem kell e világon földönfutó lenned.
Mert oly sok ember fázik s éhezik a télben,
S mégis többet állt már Isten előtt térden.
Tudom, néha nehéz és elítélnek mások,
S úgy érzed, hogy fentről csak rád szállnak csapások.
De fogalmad sincs róla, hogy sokan így sem élnek,
S bár betegségben, kínban, de minden nap remélnek.
Akármerre lépünk, csak kerüljük a gondokat,
S azt hisszük, hogy nálunknál minden ember boldogabb.
Lenézzük a szegényt, beteget és némát,
De sosem vettünk eddig más emberről példát.
Mindig abban bíztunk, hogy van nekünk egy Istenünk,
S hogyha Tőle kérünk, meglesz nekünk mindenünk.
Mert sokkal könnyebb sajnos nagy csodákra várni,
Mint oly sok ember előtt a szívünket kitárni.
De most, hogy végre ismét közeleg az ünnep,
Ne akard, hogy minden csak neked legyen könnyebb.
Fogd hát össze kezed s adj mindenért hálát,
S ne akard te soha más embernek kárát.
Próbálj meg most végre másokért jót tenni,
S meglátod, majd így fogsz boldog ember lenni.
S ne félj soha attól, hogy ledobnak a mélybe,
Mert hidd el, hogy ott látnak mindent fent az égbe
