MindenegybenBlog

Egy kisfiú odalépett a telefonfülkéhez, a bolt pénztáránál, és tárcsázott egy számot. A bolt tulajdonos kihallgatta a beszélgetést.
Fiú: „Hölgyem, tudna nekem munkát adni? Lenyírhatnám a füvet?”
Nő (a vonal túlsó felén): „Köszönöm, már van, aki lenyírja a füvet nálam.”
Fiú: „De én ugyanannak az árnak a feléért is megcsinálnám.”
Nő: „Nem, köszönöm. Nagyon elégedett vagyok azzal, aki most nyírja a füvemet.”
Fiú (még több kitartással): „Asszonyom, én ingyen felmosnám a padlót, és a lépcsőt is.”
Nő: „Nem, köszönöm.”
A fiú széles mosollyal az arcán tette vissza a kagylót. A bolt tulajdonos, aki kihallgatta a beszélgetést, odament a fiúhoz.
Bolt tulajdonos: „Fiam… Tetszik a hozzáállásod, a pozitivitásod, és szeretnék neked munkát ajánlani.”
Fiú: „Nem, köszönöm.”
Bolt tulajdonos: „De épp most könyörögtél egyért.”
Fiú: „Nem, Uram, köszönöm. Épp csak ellenőriztem a teljesítményem abban a munkában, amit már most is végzek, annál a hölgynél, akivel beszéltem.”