A lánya a következőt kérdezte tőle:– Anya milyen vakációról beszélsz? Szabadságon vagy, vigyázhatsz az unokádra.Ne hasonlítsd össze nyaralást, az unokákkal töltött idővel!
A családtagok mind akartak tőle valamit…– Anna nemsokára szabadságon leszel, gyere segíts a házfelújításnál.Hogy, hogy nem tudsz segíteni? Ha te nem akkor ki segítsen nekünk?
– Anna szükségem lenne kölcsönre, jövőre visszafizetem neked. Találtam egy olyan hálószobabútort, ami nekem nagyon tetszik meg akarom venni. Pénz nélkül maradtál, nem tudsz kölcsönadni? Nem hiszem el.
Mindenki úgy gondolta, hogy Anna lemond a saját életéről és mindent úgy fog csinálni, ahogyan azt mások elvárják tőle, de tévedtek.
Elfáradtam, meguntam, hogy mindig csak segítek, az én türelmemnek is van határa! – gondolta magában.Főleg akkor, amikor az egészségéről panaszkodott és mindenki azt mondta neki, hogy: fiatal vagy, ne siránkozz!
Anna ekkor rájött,arra, hogy senkit nem érdekel az ő problémája, ő csak arra jó, hogy mindenkinek a kedvébe járjon és mindenkinek segítsen.
Egy ilyen nő felháborodása szinte sokkolja a körülötte élőket, nem értik meg őt, ezért azt mondják, hogy egoista és csak magára gondol. Anna előtt még hosszú út áll, mindenkinek be kell bizonyítsa, hogy neki is van saját élete, döntése. Ő már nem fog úgy viselkedni, ahogyan a többiek elvárjál tőle és ez csodálatos dolog.
Egy nő akit kihasználnak, az nem boldog!
