2019
nov
08
Meleg, lúgos víz igen, de nem sekély hanem mély...
Hirdetés
[ ]
A legsekélyebb vizek helyett az óceánok legmélyebb pontján alakulhatott ki az élet. A Qubit oldala emlékeztet, hogy a Charles Darwin 1859-ben közzétett tételei óta elfogadott evolúcióelmélet szerint a Földön először sekély vizekben jelenhetett meg az élet, vagy ahogy a természettudós egy levelében írta: egy „meleg kis pocsolyában, mindenféle ammónia és foszforsók, fény, hő, elektromosság stb. jelenlétében vegyi úton egy proteinvegyület jött létre, készen állva az eljövendő komplex változásokra.”A University College London (UCL) kutatói azonban most arról írnak, hogy az óceánok fenekén kialakuló hidrotermális kürtők környezetéhez hasonlító meleg, lúgos tengervízben protosejteket sikerült előállítani.A hidrotermális kürtők leggyakrabban az óceánközépi hátságokon, a kéreglemezek határain alakulnak ki, ahol a feláramló magma felhevíti a vizet, és a magas hőmérséklet hatására jelentős mennyiségű ásványi anyag oldódik ki.Az így létrejött lúgos környezetben úgynevezett kémények, vagyis ásványi anyagban gazdag források alakulnak ki, amelyek megkönnyítik a hidrogén és a szén-doxid közötti kémiai reakciókat, hogy azok egyre komplexebb szerves vegyületeket formáljanak. A kutatók szerint a világ legősibb fosszíliái is így alakultak ki.Az eredmények szerint a hosszabb szénlánccal rendelkező molekuláknak hőre van szükségük, hogy protosejtté tudjanak alakulni. A friss protosejtek elektromos töltését lúgos oldattal biztosították, míg a sós vizes környezet a stabilitásukért volt felelős. „A kísérleteink során létrehoztuk az élet egyik legalapvetőbb építőelemét, ráadásul olyan körülmények között, amelyek sokkal inkább emlékeztetnek az ősi környezetekre, mint a legtöbb laboratóriumi kutatás” – mondta Jordan.A kutatók szerint ezzel nincs egyértelműen bizonyítva, hogy honnan is eredeztethető a földi élet, de azt megerősítették, hogy nem lehet kizárni az óceánok mélyét, mint lehetséges származási helyet. A hidrotermális kürtők ráadásul nem is csak a Földre jellemzőek, azokat ugyanis már a Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain is megfigyelték, így a UCL kutatói szerint a Földön kívüli életet kutató űrmissziókban is ezeken a helyeken érdemes nézelődni.
