Valós időben zajló csillagfejlődést mutattak ki magyar és ausztrál csillagászok.
A Kis Medve csillagképben található égitest, a T Ursae Minoris (T UMi) hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait” éli át: ezt mutatták ki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai.
A Naphoz hasonló csillagok néhány milliárd év után vörös óriáscsillaggá, majd végül planetáris köddé válnak, apró fehér törpecsillagot hagyva hátra, erre Molnár László és Kiss László az Australian National University posztdoktor kutatójával, Meridith Joyce-szal közös munkájukban bizonyítékot találtak.
Molnár László és Meridith Joyce
A vörös óriástól a fehér törpe fázisig tartó, utolsó néhány millió év során a csillag már nem termel stabilan energiát. Időnként lökésszerűen megugrik a belsejében a magfúzió: ezek a „csuklások”, a termális pulzusok jelentős változásokat okoznak a csillag méretében és fényességében is, ráadásul nagyon gyorsan, évszázadok-évezredek alatt lezajlanak. Vagyis egy-egy ilyen termális pulzus akár észre is vehető néhány emberöltő alatt – ha tudjuk, hol és hogyan keressük a nyomait.
A modellszámítások sikeresen igazolták, hogy a T UMi éppen termális pulzuson megy át, és az is kiderült, hogy a csillag a Nap tömegének kétszeresével született meg 1,2 milliárd évvel ezelőtt. Ez idáig messze a legpontosabb kor- és tömegbecslés egy ilyen, élete vége felé járó, egyedülálló csillagra.
[LAPOZAS]
A részletes modelleknek köszönhetően nem csak a csillag múltját lehet meghatározni, hanem a közeljövőjét is meg lehet jósolni: a kutatók arra jutottak, hogy a pulzus miatti zsugorodás összesen 80-100 évig, tehát még további 40-60 évig fog tartani, mielőtt a csillag mérete újra növekedni kezdene.
Ennek tesztelése pedig nagyon egyszerű: mindössze arra van szükség, hogy amatőr csillagászok újabb generációi kövessék a T UMi fényváltozásait.
Ráadásul a csillag vélhetően már az utolsó termális pulzusainál jár, és néhány tíz- vagy százezer éven belül fehér törpévé fog válni.
Kijózanító belegondolni, hogy a csillagokban még az olyan hirtelen események is, mint egy termális pulzus beindulása, évtizedekben mérhetőek. Vagyis egy teljes kutatói karrier is eltelhet, mire az előrejelzéseinket sikerül igazolni vagy megcáfolni. A T UMi-n mindenesetre rajta fogjuk tartani a szemünket a jövőben is – mondta a kutatást vezető Molnár László.
A termális pulzus közvetlen megfigyelése azért is fontos, mert több könnyű és nehéz elem, mint a szén és nitrogén vagy az ón és ólom, nem szupernóvákban, hanem a T UMi-hoz hasonló, öreg csillagok mélyén keletkezik. Onnan egy-egy termális pulzus során keveredik fel a csillag felszínére, majd pedig apró porszemekké összeállva tud távozni a csillagszél szárnyán. Ezek a porszemek később bekerülhetnek a csillagok következő generációjának építőanyagába, amiből a csillagok körüli bolygók keletkezhetnek, és azokon szénalapú élet is létrejöhet.