Valós időben zajló csillagfejlődést mutattak ki magyar és ausztrál csillagászok.
A Kis Medve csillagképben található égitest, a T Ursae Minoris (T UMi) hamarosan 1,2 milliárd éves élete végére ér, és éppen utolsó nukleáris „csuklásait” éli át: ezt mutatták ki az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai.
A Naphoz hasonló csillagok néhány milliárd év után vörös óriáscsillaggá, majd végül planetáris köddé válnak, apró fehér törpecsillagot hagyva hátra, erre Molnár László és Kiss László az Australian National University posztdoktor kutatójával, Meridith Joyce-szal közös munkájukban bizonyítékot találtak.
Molnár László és Meridith Joyce
A vörös óriástól a fehér törpe fázisig tartó, utolsó néhány millió év során a csillag már nem termel stabilan energiát. Időnként lökésszerűen megugrik a belsejében a magfúzió: ezek a „csuklások”, a termális pulzusok jelentős változásokat okoznak a csillag méretében és fényességében is, ráadásul nagyon gyorsan, évszázadok-évezredek alatt lezajlanak. Vagyis egy-egy ilyen termális pulzus akár észre is vehető néhány emberöltő alatt – ha tudjuk, hol és hogyan keressük a nyomait.
A modellszámítások sikeresen igazolták, hogy a T UMi éppen termális pulzuson megy át, és az is kiderült, hogy a csillag a Nap tömegének kétszeresével született meg 1,2 milliárd évvel ezelőtt. Ez idáig messze a legpontosabb kor- és tömegbecslés egy ilyen, élete vége felé járó, egyedülálló csillagra.
