Ha abban is megnyilvánult a szülők szigorúsága, hogy nem engedtek 13 – 16 éves korunkban klubokba járni, akkor mára biztosan egy értelmes ember lett belőlünk, rendes emberhez mentünk feleségül, jó munkahelyünk van és az életünk is normális keretek között zajlik. Ugyanez érvényes a fiúkra is.
Tudjuk, hogy a szigorú szülők gyerekeinek sokkal nagyobb a felelőségérzetük, mert a kapott nevelés felnőttkorukban is megmarad bennük. A megszokás mindenki életében nagy úr, éppen ezért a szigorú nevelést is be kell építenünk a szokásaink közé.
A gyerek olyan személy aki formálható, ezért nem kell mindent ráhagynunk.Magától értetődő, hogy minden gyerek makacs, de ne higgyétek, hogy azok az értékes szavak, amit a szülők mondanak elpárolognak, előbb vagy utóbb a gyerekek rájönnek, hogy csak jót akarunk nekik.
Évek múlva a gyerekek meg fogják köszönni, hogy nem engedtük őket elkallódni. Felnőttkorban örülni fognak neki, hogy buli helyett tanulásra kértük őket, hogy muszáj volt takarítani, hogy tisztelettudóan kellett beszélni. Akik túlságosan szabadosan vannak nevelve, minden rájuk van hagyva, felnőttkorukban hátránnyal indulnak. A gyerek azt hiszi, hogy tud döntéseket hozni, tudja mi a jó neki, de ez nem feltétlenül így van.
