A gyerekeinknek nem csak gyerekkoruk nincs, de pszichésen is megviseli őket a túl sok tanulás. Egy édesanya felhívja a figyelmet arra, hogy milyen nagy nyomás van a gyerekeken a tanulás miatt.
Az édesanyának van egy ötödik osztályos lánya, akinek rengeteg leckét és információt kell megjegyeznie. “Fel vagyok háborodva és szomorú vagyok! Az ötödikes lányom sírva kel fel reggel, este sokszor 7-ig, de olyan is van, hogy 10-ig tanul, miután pedig sírva alszik el. A nap többi részét az iskolában tölti.”
Azt mesélte nekem, hogy egyes tanárok etalonként kezelik azokat a diákokat, akik különórára járnak bizonyos tantárgyból. A gyermekem tanárnője is tart különórákat 2 tantárgyból is, este 6-7-ig. Az a gyerek aki különórára jár még pluszba kap házi feladatot.
“Hétvégén nem tudunk a lányommal együtt menni sehova, mert annyi leckéje van. Amikor megkérdezem a lányomtól, hogy érzi magát, mindig azt válaszolja, hogy stresszesen. A gyerekeinknek nem csak gyerekkoruk nincs, hanem teljesen kikészülnek pszichésen. Mikor van idejük játszani, a levegőn lenni, egy kicsit örülni annak, hogy gyerekek?
A mi gyermekeinknek nem csak gyerekkoruk nincs, de még idegesek is, amikor most kellene szórakozniuk. A tanügyben is van egy norma, mi pedig elfogadjuk azt, de néha úgy érzem, ez már túlzás. Egyetértek azzal, hogy ezt a problémát meg kell beszélni az osztályban, az iskolában, csak azt nem tudom, hogy erre megoldás is lesz?
A lányom átlagosan 8-10 órát ül a széken naponta, ő 31 kg. Az iskolás táskája pedig minimum 5 kg. ezért hozni, vinni kell őt az iskolába. Harmadikos és negyedikes korában már egyedül járhatott iskolába. Ezt megköszönöm a tanítónéninek aki mindenben tudta a határt.